Ellentétek Berlin és Párizs között Irán ügyében
A hamburgi hírmagazin arról számolt be: a német kormány határozottan ellenzi Nicolas Sarkozy francia államfőnek azt a tervét, hogy az EU akkor is léptessen életbe szankciókat Teheránnal szemben, ha a hét második felében New Yorkban erről nem jön létre megállapodás a Biztonsági Tanács állandó tagállamai és Németország külügyminisztereinek találkozóján.
Ráadásul berlini információk szerint miközben Párizs és Washington egyre keményebb politikát követel Iránnal szemben, a francia és az amerikai cégek a kulisszák mögött virágzó üzleti kapcsolatokat ápolnak Teheránnal. Erre vonatkozóan Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pikáns dossziét visz magával az ENSZ székhelyére, amelyet minisztériumának gazdasági szakértői állítottak össze.
A dokumentumokból egyértelműen kitűnik, hogy Franciaország és az Egyesült Államok csak politikai téren ilyen "szigorú", afölött viszont szemet hunynak, hogy tekintélyes vállalataik - így például az autó- és az energiaipar területén vagy a pénzügyi szektorban - továbbra is szoros kapcsolatokat tartanak fenn az iráni partnerekkel.
A megnevezett francia cégek sorában ott van a Peugeot, a Renault, a Total, a BNP Paribas és a Societé Générale, s még szembetűnőbbek azok a jelek, amelyek az amerikai szankciópolitika hitelképességét kérdőjelezik meg. Nem lehet nem észrevenni Iránban a Microsoft különböző programjainak, a Caterpillar építőipari berendezéseinek, vagy éppen a Pepsi- és a Coca-Cola termékeinek a jelenlétét.
Mindezt a németek eddig "lenyelték", most azonban betelt a pohár, az idézett szakértők szerint két okból is. Az egyik az, hogy a francia és az amerikai cégek magatartásával szemben a német vállalatok jóval szigorúbban betartották a szankciópolitikát, s ennek következtében az Iránba irányuló németországi export az elmúlt időszakban drámai módon csökkent. A másikat pedig az alapvető politikai nézeteltérések jelentik. Miközben elsősorban Párizs és Washington az iráni atomprogram miatt a szankciók erőteljes kiterjesztése mellett van, Moszkva és Peking pedig ellenzi ezt, Berlin egyfajta középutas és közvetítői szerepet kíván betölteni. Mégpedig abból kiindulva, hogy Teherán a korábbinál nagyobb tárgyalási készséget mutat, s ezt a hajlandóságot nem szabad kockáztatni. A keményebb politikával ezért a berlini diplomácia szerint az év végéig mindenképp várni kell.
(MTI)