Az ügyvivő elmondta: hamarosan az MSZOSZ elnöksége is tárgyalja a témakört.

Már elkezdték a jövő évre vonatkozó minisztériumi adótörvény tervezetek elemzését, ennek alapján megállapítható, hogy bár mérséklődne a 150 ezer és 175 ezer forint közötti kereseteknél a jelenlegi igazságtalan adóteher többlet, az átlagjövedelműek továbbra is a legmagasabb kulcs szerint adóznának.

A szakszervezetek már korábban is kifogásolták a 150 ezer és 175 ezer forint közötti jövedelmeknél tapasztalható igazságtalanságot. A jelenlegi szabályok szerint ebben a jövedelemsávban például az 5 ezer forintos fizetésemelésből az adórendszer miatt 1.450 marad nettóban. Az ennél alacsonyabb vagy magasabb fizetéseknél

lényegesen kisebb az adóelvonás. A szaktárca erre a problémára azt javasolja, hogy vonják össze az alap- és kiegészítő adójóváírást, a kifuttatás mértékét pedig 18 százalékról 9 százalékra csökkentsék. Az alap adójóváírás havi 9.000 és a kiegészítő adójóváírás havi 2.340 forintos összegének összevonásával így hónaponként több mint 11 ezer forint adójóváírást lehetne majd igénybe venni. Az adójóváírás 1,250 millió forintos éves jövedelemnél kezdene csökkenni és 2,762 millió forintos éves jövedelemnél futna ki.  A kifuttatás mértéke 18 százalékról 9 százalékra csökkenne, vagyis 1,250 millió forint éves jövedelem felett a jövedelemhatár feletti összeg 9 százalékával kellene csökkenteni az adójóváírást.

Jelenleg a havi 9.000 ezer forint alap adójóváírást 1,5 millió forint, a havi 2.340 forint kiegészítő adójóváírást 1 millió forint éves jövedelemig lehet teljes mértékben igénybe venni. Az adójóváírás összegét az alap adójóváírásnál a jövedelemhatárt meghaladó összeg 18, kiegészítő jóváírás esetében a jövedelemhatárt meghaladó összeg 5 százalékával kell csökkenteni. Az alap adójóváírás 2,1 millió, a kiegészítő 1.561.600 forint éves jövedelemnél fut ki.

Mindez támogatható, mert bizonyos jövedelmi sávokban javítja a nettó kereseteket, de a személyi jövedelemadó rendszer egészén nem változtat. Azt kellene elérni, hogy a bruttó béremelés szélesebb körben adjon többet nettóban, így könnyebben meg lehetne egyezni a munkáltatói érdekképviseletekkel a reálbéremelést garantáló bruttó keresetemelési ajánlásról.

Feljebb kellene emelni például azt a jövedelemhatárt, amely még 18 százalékos adóval adózik. Az átlagkereset évi 2 millió feletti, ehhez kellene igazítani a kedvezményes adókulcsot. A munkavállalók megemelt járulékterhét is a korábbi szintre lehetne csökkenteni, a megszorító intézkedések eredményeire alapozva.

A versenyszférában több helyen is jelentős exportbővítést, termelékenységjavulást értek el, az ott dolgozóknak különösen elfogadhatatlan, hogy reálértékben nem javul keresetük.

A munkáltatói érdekképviseletek közül néhányan ismét jelezték, hogy egyes ágazatokban nem tudják teljesíteni a több évre előre elfogadott szakképzett kereseti minimum jövő évi mértékét. Hódi Zoltán hangsúlyozta: erre az lesz a válaszuk, hogy nem csökkenteni, de emelni kellene a szakképzettek jövő évi kereseti minimumát. A gazdasági szigorító intézkedések, a magas infláció miatt ugyanis ez a minimum kevesebbet ér, mint amiről évekkel ezelőtt megegyeztek a szakszervezetek a munkáltatói képviseletekkel és a kormánnyal.

 (MTI)