A perui ügyészség 13 vádpont alapján kérte kiadatását, ebből a  legfelsőbb bíróság büntetőtanácsa ötöt talált megalapozottnak -  tájékoztatta a sajtó képviselőit Alberto Chaigneau, a döntést hozó  testület elnöke. A kiadatást az emberi jogok kétrendbeli megsértése  és ötrendbeli korrupció alapján engedélyezték - tette hozzá.
A legfelsőbb bíróság ezzel érvénytelenítette az első fokú  bíróság júliusi határozatát, amelyben bizonyítékok hiányára  hivatkozva elutasította a kiadatási kérelmet.

A chilei kormány a lehető leggyorsabban - valószínűleg 24 órán  belül - érvényt akar szerezni a határozatnak. A legfelsőbb bíróság illetékese már úton van, hogy ismertesse a döntést a 69 éves  Fujimorival, akit házi őrizetben tartanak Santiagótól északra.

Fujimori az 1990 és 2000 közötti időszakban kétszer is betöltötte az államfői tisztséget szülőhazájában, uralmának egy súlyos korrupciós botrány vetett véget, amely elől Japánba menekült. A távol-keleti szigetországból 2005 novemberében váratlanul Chilébe  érkezett, ahol nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vették. A perui ügyészség 15 millió dollár elsikkasztásával és a  terrorizmusellenes intézkedések ürügyén elkövetett túlkapásokkal - egyebek mellett két vérfürdő elrendelésével - vádolja. 1993-ban a limai La Cantuta egyetem kilenc diákjával és egy professzorával végzett egy halálosztag, két évvel korábban 15 embert mészároltak le  a perui főváros egyik munkásnegyedében, Barrios Altosban. A  kíméletlen intézkedések a Fényes Ösvény maoista lázadócsoport összezúzását szolgáltak. A perui lakosság körében sokan még mindig csodálattal tekintenek a volt elnökre a szervezet legfőbb vezetőinek elfogása és felkelésük leverése miatt.

A chilei taláros testület mindkét mészárlás esetében indokoltnak látta az emberi jogok megsértésének vádját. A megalapozottnak tekintett korrupciós vádak között egyebek mellett  az szerepel, hogy megvásárolta kongresszusi képviselők támogatását  kormányprogramokhoz és telefonokat hallgattatott le jogellenesen.

Fujimori tagadja az ellene felhozott vádakat, amelyek mögött állítása szerint politikai indítékok húzódnak meg. Elítélése esetén akár 30 év börtönnel is sújthatják Peruban.

Emberi jogi képviselők első nyilatkozataikban megkönnyebbüléssel  fogadták a chilei döntést.

(MTI)