Alakul az új vagyonkezelő
Azokat a cégeket, amelyek a jövő héten életbe lépő állami vagyonkezelési törvényben lekerültek a tartós állami tulajdonban tartandók listájáról, nem feltétlenül kívánja az állam értékesíteni - reagált az ilyen tartalmú, főképp ellenzéki vádakra tegnap Tátrai Miklós, a törvényt előkészítő Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára. (A jelenlegi és a most elfogadott lista közötti különbséget vizsgáló elemzők elsősorban a Szerencsejáték Zrt. 100, valamint a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta 25 százalék mínusz egy szavazatos eladhatóságára hívják fel a figyelmet.) Az állami vagyon jövőjéről szóló több mint egy évtizedes vajúdás után megszült törvényt a parlament Sólyom László államfő aggályai miatt kétszer is, lényegében azonos tartalommal fogadta el. E szerint a főképp állami cégeket kezelő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a leginkább ingatlanokkal gazdálkodó Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), valamint az állami földek felett őrködő Nemzeti Földalapkezelő (NFA) jövőre egy közös cégbe, legújabb nevén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-be olvadna össze.
Újságírói kérdésre az államtitkár nem kívánta megbecsülni, hogy a parlament mekkora privatizációs bevételt írna elő az MNV számára. Szakértők ennek kapcsán lapunknak világossá tették: a kormány magánosítási politikája valószínűleg nem sokat változik, így jövőre is mintegy 100 milliárdos nagyságrendű terv alakulhat ki. Ennek azonban legalább a fele azoknak a kormányzati ingatlanoknak az eladásából származna, amelyek később az ebből a bevételből felépítendő új kormányzati negyedbe költöznének. Az államtitkár hangsúlyozta: a jövőben szigorúan elkülönítik a privatizációs bevételeket, azokból nem finanszírozható majd az új cég működése. Az MNV költségvetéséről az Országgyűlés határoz majd, a magánosítási bevételeket pedig be kell fizetni az államkasszába. Tátrai Miklós egyelőre nem kívánta megbecsülni, hogy jövőre mennyi lenne az induló költség. Annyit azonban elmondott, hogy a rendszer felépítésével járó egyszeri költségek miatt 2008-ban még nem lesz olcsóbb a működtetés, mint most a három vagyonkezelőé, de 2009-re a működési költség a jelenlegi kétharmada lehet. Ez becslések szerint néhány milliárd forintot jelent. Az új szervezetben szerinte a jelenlegi, mintegy 600 fős összlétszám kétharmadára lehet szükség. Azt nem árulta el, hol lesz az új központ, ám szavaiból kiérződött - amit más szakértők is megerősítettek -, hogy az ÁPV Zrt. sokat megélt Pozsonyi úti székháza a legalkalmasabb a célra. (A jövő irányait mintegy megelőlegezve ez már nem is az államé, azt az OTP-től bérlik.)
Az államtitkár nem nevezte meg az MNV Zrt. élén álló, hétfős "Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács" várható tagjait sem. Értesülésünk szerint a tagok jórészt az ÁPV jelenlegi igazgatósági tagjaiból állhatnak. (Őket formálisan a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, ám a tényleges döntés a négy főt delegáló pénzügyi, a két személyt küldő gazdasági és az egy főt jelölő földművelésügyi tárcánál születik meg.) Ez alapján információink szerint az MNV Zrt. új elnöke az ÁPV friss elnöke, Nagy János lesz - ő a földművelésügyi miniszter "jelöltje" -, Baranyi Imre, illetve Varga Gusztáv a gazdasági tárca favorizáltja, a PM pedig Markó Andrea szakállamtitkárt, Erdei Tamást, a Bankszövetség és az MKB Bank vezetőjét, valamint Roóz Józsefet, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorát ajánlaná. Most már csak a vezérigazgató személye a kérdés.
Az új cég egyik legfontosabb feladata az átállás megszervezésén túl, hogy felmérje az állami vagyon értékét. Erről jelenleg az tudható, hogy az "tízezermilliárd forint nagyságrendű". A készülő végrehajtási utasítás komolyan szabályozza a nem e három kezelőnél lévő ingatlanok ügyét. E szerint jövőre minden, ezeket használó szervezetnek - a jelenlegi ingyenesség helyett - piaci bérleti díjat kell fizetnie. A döntés azonban nem érinti a "bérlők" anyagi helyzetét: az inkább a "beárazást" szolgálja. A díjakra ugyanis a jövő évi költségvetésben külön - nem közölt mértékű - keretet hoznak létre. Kérdésünkre, hogy miként döntöttek a mások által kezelt cégekről - ilyen például a GKM-nél lévő MÁV vagy az állami autópályakezelő -, az államtitkár leszögezte: a törvény hatálybalépésével ezek mind átkerülnek az MNV-hez (kivéve a PM-nél lévő Magyar Államadósság-kezelőt). Különösen fajsúlyos szakmai indokok alapján ugyan köthetők új vagyonkezelési szerződések, de ezek száma szerinte jóval kevesebb lesz, mint most.
Oly frissek még az új vagyonkezelővel kapcsolatos rendelkezések, hogy a hatóságok még nem igényelték meg az ehhez szükséges internetcímeket sem. Így most a leggyorsabb még levédetheti magának az mnvzrt.hu-t. Igaz, az igényeket két hétig közzéteszik, ezalatt pedig a levédés ellen bárki felszólalhat. Ám ha ennek jogilag nincs különösebb alapja, a tiltakozást elutasítják. Ilyen például, ha a vétózó cégnevének rövidítése megegyezik a bejegyzéssel. Csakhogy adataink szerint máig nem kezdeményezték sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sem az előző névváltozat szerinti Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. cégbejegyzését. Ez utóbbi társaság lehetséges internetcíme, az nvkzrt.hu szintén szabad préda. Az nvk.hu már foglalt: az a Nitrokémia Vitorlás Klubé, és előreláthatólag az is marad. Az mnv.hu-val már bonyolultabb a helyzet: az ugyanis egy bizonyos Sütő Hajnalkáé. Az oldalon viszont a technikai szolgáltató, a debeceni Web-server.hu Kft. hirdetése olvasható.
