Több tízezer forint gyűlt össze. Kiraktunk egy üveget Icánál, egyet meg a cukrászdában, oda dobálták be a lóvét. Van az utcának levelezési listája is, meg honlapja. Hetven éves az utca!

De összebalhéztunk. Szombaton, már kissé idegesen lementünk az utcára megbeszélni, hogy pontosan mi legyen. Két koncepció csapott össze a Szövetség és a Barát utca sarkán, ahol álltunk. Az egyik szerint legyen színpad, jöjjenek a sarki hangszerboltos srácok három rockzenekarral, szóval legyen az egész ilyen grandiózus fesztivál. A másik verzió szerint ne költsünk színpadra, legyen az egész fésületlen, spontán, és főleg ne legyenek rockzenekarok, nem fesztivál ez, hanem egy sima hétvégi buli az utcán.

Olyan vita lett belőle, hogy utána többünknek elment a kedve az egésztől. Én például azt szégyellem, hogy milyen agresszív tudok lenni, különösen, ha a szavamba vágnak, na azt gyűlölöm. És mostanában kifejlesztettem egy technikát, hogy már akkor is tudok beszélni, ha közbevágnak, de akkor még agresszívabban.

Kedden, azaz tegnap elmúlt az egész. Egyszerűen be kellett látnunk, hogy ha összeveszünk, akkor tök mindegy, hogy milyen program lesz, így nem érdemes bulit csinálni.

Összegyűltünk Juditnál, a másodikon, és szépen, visszafogottan kialkudtunk egy köztes megoldást, nem lesz nagy színpad, csak dobogó, amit ingyen kapunk, este lehetnek rockzenekarok, nappal viszont dzsessz meg komolyzene. Béke van.

Barát utca és Környéke Egyesület, azaz BÉKE.

Ez a barátkozás abból lett, hogy itt a környéken, a Blaha Lujza tér és a Keleti-pályaudvar között gigantikus méretű beruházást kezdtek előkészíteni. Lakik az utcában valaki, aki már több város főépítésze volt. Meg él itt jogász is. Szerintük ez az Orient hotel és apartmanház több emelettel magasabb lesz, mint ami a szabályok szerint lehetséges, parkolóból sokkal kevesebb épül, mint ami szerintük előírás, így tumultust okoz majd környéken. A szakembereink érvei kilencven családot győztek meg. Sőt, a polgármester is elismerte, hogy igazunk van. Pénzt adott nekünk ügyvédre. Megtámadtuk az építési engedélyt. Csakhogy mire a per véget ér, már állni fog a ház.

Ofer Hava egy izraeli üzletember. Ő itt a beruházó. Valószínűleg fontosabb volt neki a győzelem, mint a megegyezés a kilencven családdal, mert az építkezés tavasszal megindult, mielőtt a bíróság eldöntötte volna, hogy jogosan kifogásoljuk-e a terveket, sőt, a beruházás engedélyt kért az önkormányzattól, hogy a gyorsítás érdekében hétvégén is épülhessenek Ofer Hava házai. Talán ősszel lesz ítélet.

Bált ugye, ezzel a mentalitással nem lehet szervezni. Ha lerúgod az arcát a szomszédodnak, aki más zenét akar, mint te, akkor szar lesz a bál. 

A versenyszférában viszont pont fordítva van. Győzni kell, mert csak az marad talpon, aki növekszik. És  hátrányba kerülhet, aki etikai normákon bíbelődik.

Mindkét mentalitás jelen van a világban, de az egyik dominál.

Ha most erre valaki azt mondaná, hogy túldimenzionálok egy kis helyi ügyet, a Barát utcáét, annak üzenem: Ofer Hava rövidesen egy egész városrészt fog felépíteni Budapesten, ötvenezer embernek lakást, irodaházakat, uszodákat, vízi játszótereket és jachtkikötőt, a Népszigettel szemközti Duna-part 1,2 kilométer hosszú szakaszán.

BiL blogja

A beépítésre kiszemelt telek a Rákóczi úton