Az ember már-már megemelkedett a fotelban, és kiszólt a konyhába, hogy anya, bontsunk pezsgőt, itt most történés van, Zalaegerszegen terveznek, vizionálnak; lelki szemeim előtt meg is jelent, amint Babalj győztes gólt szerez a Paks elleni találkozó 87. percében, majd kiint az elnöki páholyba: Igen, megérte engem szerződtetni!

Nyilván nem egyedül voltam izgatott várakozásommal.

Annak nem tulajdonítottam jelentőséget, hogy közben az Európa-hírű orosz alakulat, a..., na, itt van a nyelvemen..., a Kazany az Intertotó Kupában oda-vissza felpofozza a ZTE-t, hiszen azt olvastam, hogy nagyon jelentős építkezés zajlik Zalaegerszegen a kőkemény Szlavko Petrovics vezetésével, s a cél nem is más, csak az egyre feljebb.

Az NB I nyitánya után aztán szájtátva néztem minden magyar futballhátvéd rémét, a kék-fehér klub ikonját, a megannyi trükköt ismerő Waltner csatárt, aki - mint hős sztahanovista az esztergapad mellett - kettesével vágta a gólokat a vetélytársak hálójába. Waltner csatár az eddigi nyolc forduló alatt nyolcszor volt eredményes, nem véletlen hát, hogy a csodákra ugró magyar sajtó rigmusokba szedte nevét, rámutatva arra a tényállásra, miszerint hiába próbálja bárki is temetni a jó magyar labdarúgást, amikor a végeken még mindig akad egy Excel-táblázat kiszámíthatóságával működő egyesület, benne egy vérprofi gólvágóval, aki nemcsak újra bajnokká avatja a ZTE-t, hanem a BL-ben is megmutatja. Hacsak - mutattak rá a kommentárok - addig el nem viszi valamelyik nyugati topcsapat.

És igen: Waltner Róbertért kisvártatva bejelentkezett az Al Dafra nevű, itthon méltatlanul keveset említett labdarúgógárda. Mire a ZTE kölcsön is adta Waltner Róbertet az Al Dafrának.

Következésképpen most, kedves szurkolók, sorstársaim, az van, hogy Waltner Róbert kimegy az Egyesült Arab Emirátusokba, hosszasan vár majd, amikor edzés közben megszólal a müezzin, a ZTE mélyen tisztelt vezetősége pedig ettől kezdve mondhat bármit (lásd még: micsoda pénzt kaptunk érte, neki is megéri, hasonlók), immár állandó helye van a Ludas Matyi Tribün-rovatában.

Amúgy persze nem történt semmi rendkívüli. Korábban a Tromsö is kitartóan érdeklődött Waltner iránt, ám végül bután visszalépett.