Sokba kerülhet az ötvenmillió

Nincs szerencséje a Btk.-val Zuschlag Jánosnak: néhány millió forinton múlik, hogy az ügyészség az MSZP-s politikust és társait nem jelentős, hanem különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja. Így - ha a vádat bizonyítani is sikerül - szabadságvesztés vár rá, amelynek végrehajtását a bíróság természetesen felfüggesztheti.

Amennyiben az okozott kár nem haladta volna meg az ötvenmillió forintot, a büntetési tétel legfeljebb öt év börtön, és nincs alsó határ, tehát akár pénzbüntetéssel is megúszható. E felett azonban a bíró a szabadságvesztés kiszabásától nem tekinthet el - és Zuschlag terhére ennél valamivel nagyobb összeget rónak. A börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére egyébként csak az alsó határ közelében van lehetőség.

Még kellemetlenebb helyzetbe kerül a politikus akkor, ha kiderül, hogy tényleg bűnszervezetben követték el a csalást. Ehhez az eljárás során hitelt érdemlően bizonyítani lehessen: az állami és önkormányzati támogatásokat jogosulatlanul igénybe vevő szervezeteket kifejezetten a jogellenes haszonszerzés érdekében hozták létre. A büntetés felső határa ekkor a kétszeresére nő, vagyis a kiszabható legsúlyosabb szabadságvesztés időtartama 16 esztendő lenne. Jobban járna Zuschlag, amennyiben csak a bűnszervezetben történő elkövetés igazolható - ennek csupán a szervezett együttműködés a feltétele -, mert ebben az esetben öttől tíz évig terjedő börtön szabható ki.

Nem kizárt, hogy végül az is kiderül, hogy az alapítványok az alapító okiratban foglalt tevékenységekkel sohasem foglalkoztak. A zömében Bács-Kiskun megyei székhellyel működő alapítványok a gyermek- és ifjúsági jogok képviseletére, szabadidős programok szervezésére, az egészséges életmódra nevelésre, életvezetési tanácsadásra és más hasonló tevékenységekre jöttek létre. A nyomozás során kell tisztázni, hogy valóban folytattak-e érdemi tevékenységet, miként azt is: igaz-e, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) keretében kiosztható támogatásokat többször is a személyes összefonódásokra figyelemmel folyósították-e. Ha igen, kérdéses, hogy milyen szerepet vállalt az ügyben az időközben megszűnt Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, amit Jánosi György, Gyurcsány Ferenc, majd Göncz Kinga vezetett. A tárca egykori helyettes államtitkára szerint a pénzosztásról mindig felsőbb szinten született döntés, és ő az NCA előtt a tárca vezetőinek álláspontját képviselte.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.