A tekintélyes svájci lap prágai tudósítója szerint úgy tűnik, hogy az ellenzék belefáradt a tiltakozásokba: a nép  becsapását elismerő Gyurcsány-beszéd első évfordulója még a legelkeseredettebbeket sem volt képes tömeges felvonulásra sarkallni.

Ugyanakkor a hét végén lezajlott egyéb rendezvényeken a jobboldal által szakadatlanul emlegetett magyarság a legrosszabb oldalát mutatta. A Hősök terén szombaton eszmefuttatásokat lehetett hallani "Magyarországról, e kulturális fölénnyel rendelkező, vezető kultúrnemzetről, amelyet az irigy világ megtagad" - írta a szerző,  és említést tett Morvai Krisztinának a várban elhangzott beszédéről is.

Lehet-e csodálkozni azon, hogy azokban a körökben, ahol ilyen ostobaságokat megéljeneznek, virágzik az antiszemitizmus is? - tette fel a kérdést. -  Mostanság szinte minden alkalommal antiszemita kirohanások hallhatók a szélsőjobboldal részéről, és a tüntetők legalább annyi gőggel, mint amennyi konoksággal hagyják figyelmen kívül Sólyom László elnök kérését is, hogy ne használják a dühödt antiszemita nyilaskeresztesek emblémájára emlékeztető Árpád-sávos zászlót.

A tudósító szó szerint idézte Semjén Zsoltnak a parlamentben elhangzott kijelentését "Schwarz bácsiról és Weisz néniről", és úgy vélekedett, hogy a maró, galád megjegyzésnek a kormányzó szocialisták voltak a célpontjai, akik nem utolsósorban a zsidó közösség nevében hangosan tiltakoztak a Magyar Gárda megalakulása ellen. Utalt arra is, hogy a képviselő korábban a homoszexuálisok elleni durva kirohanásával hívta fel magára a figyelmet.

Arról, hogy az operettbe illő hisztéria és a sötét homofóbia keveréke árt-e vagy használ a szélsőjobboldalnak, vita folyik - mutatott rá az írás. - Az egyik oldalon a nagy médiafelhajtásnak köszönhetően nőtt a gárdát létrehozó Jobbik párt támogatottsága, amely korábban elhanyagolható volt. A másik oldalon viszont a hétvégi tüntetések bágyadtsága azt mutatja, hogy a magyarok többsége megőrizte a józanságát, sokak szemében kínosak a jobboldal verbális túlkapásai. A Fidesz nem érte el azt a célját, hogy megbuktassa Gyurcsány "illegitim" kormányát, és a helyzet úgy fest, hogy várnia kell a jövő évben esedékes, a kormány reformpolitikájának hatásairól rendezendő népszavazásig, míg újabb zűrzavarral számolhat.

A Neue Zürcher Zeitung munkatársának megítélése szerint annak, hogy Gyurcsány ennyire biztosan ül a nyeregben, két oka van. Egyfelől a Fidesznek nem sikerült rábírnia az állampolgárokat a tömeges tiltakozások hosszú időn keresztül való folytatására. Másfelől nehéz helyzete ellenére Gyurcsány élvezi pártja fenntartás  nélküli támogatását. Annak, hogy ez így van, nincs köze a reformpolitikához (amely elsősorban a párt baloldali szárnyából vált  ki gyűlöletet), hanem inkább ahhoz az utálathoz köthető, amelyet a szocialisták éreznek a Fidesszel és vezetőjével, Orbán Viktorral szemben. Éppenséggel a szocialisták táborán belül voltak olyan  mozgolódások, amelyek arra irányultak, hogy megszabaduljanak Gyurcsánytól, a szupergazdag parvenütől, aki semmit sem tesz a proletáriátusért, ráadásul most még takarékoskodásról is szónokol. A próbálkozások azonban rendre zátonyra futottak, mert az elvtársak Orbán iránti gyűlölete erősebb, mint az újraelosztáshoz való  ragaszkodásuk - újabb szép példa az ellentmondásra a magyarok  paradoxonokban amúgy is gazdag országában.

Kommerszant: "A magyar tiltakozás tizedére csökkent"

"A magyar tiltakozás tizedére csökkent" - ezzel a címmel közölt cikket szerdán a Kommerszant című moszkvai lap. A lap beszámolt arról, hogy hétfőn Budapesten tüntetés volt az egy évvel ezelőtti tömeges tüntetések évfordulójához időzítve, de a megmozdulás az előző évihez képest - amikor tízezrek követelték a kormány távozását - jóval kevesebb résztvevőt vonzott, és békésen zajlott le. Ennek kapcsán a lap idézte Gonda Lászlót, a tüntetések egyik szervezőjét, aki elismerte, hogy az akció a résztvevők gyér száma miatt kudarcba fulladt.
"Ma a kormány elleni legfőbb fenyegetés nem az ellenzékből, hanem a miniszterelnök pártbeli társaitól indul ki, akik elégedetlenek azzal, hogy csökken a párt népszerűsége a kormány által végrehajtott kemény gazdasági reformok miatt" - írta Natalija  Portyakova.

A cikk részletesen írt a tavalyi megmozdulásokról - amelyeknek évfordulójához a hétfői tüntetést szervezték -, és az őszödi  beszédről, hozzátéve, hogy azelőtt alig egy hónappal nyerte meg a választást a Gyurcsány Ferenc vezette kormányzó koalíció, nagyrészt  annak köszönhetően, hogy adócsökkentést ígért. Amikor kiderült a  csalás, Budapesten tömeges tiltakozások kezdődtek, s a kormány  lemondását követelték - írta a lap, és ugyancsak részletesen szólt a  tüntetésekről, a televízió épületének elfoglalásáról és az október  23-án történtekről, a rendőrséggel történt összecsapásokról, amelyek  során több százan megsebesültek.

"A kialakult helyzet beavatkozásra késztette az addig a  viszályok fölött álló Sólyom László államfőt is, aki felszólította  Gyurcsány Ferencet, hogy mondjon le, de a kormányfő a felhívást  visszautasította" - írta a lap. Így folytatta: a kormányfő  leleplezése körüli botrány első szomorú következménye a szocialisták  számára a tavaly őszi önkormányzati választásokon elszenvedett  vereség lett, s az, hogy a kormány folytatta a fájdalmas gazdasági  reformokat, tovább csökkentette a párt népszerűségét. A legnagyobb  elégedetlenséget az váltotta ki, hogy a szocialisták a választások  előtti ígéretek ellenére megemelték az adókat és jócskán  csökkentették a szociális juttatásokat, hogy megoldják a  költségvetési hiány problémáját. Mindehhez Gyurcsány kormányfő  nemrég azt ígérte, hogy folytatja a kemény pénzügyi politikát, és  kiterjeszti azt az egészségügyre és a nyugdíjrendszerre - írta a  Kommerszant.

A cikk elemzőket idézett, akik szerint az említett ígéretek  azzal a veszéllyel járnak, hogy nő az elégedetlenség nem csupán a  választók körében, hanem  a kormányfő pártjában, és kisebb koalíciós  partnerénél, a szabad demokratáknál is. "Néhány neves szocialista  már fel is szólította Gyurcsány Ferencet, hogy csökkentse a tempót,  értésére adva, hogy a pártban nem mindenki kész fizetni a kemény  reformokért, amelyeknek kedvező hatását az ország alighanem csak a  2010-ben esedékes újabb választások után érzi majd meg" - írta végül  a moszkvai lap.

(forrás: MTI)