Évek óta nem várták úgy az elemzők és a befektetők az amerikai jegybank (Fed) döntését, mint tegnap. Az 5,25 százalékos irányadó - a bankközi kamatok szintjét szabályozó egynapos - ráta tavaly június óta nem változott, miután 2004 nyarától tizenhét egymást követő ülésen egy százalékról emelkedett fel ebbe a magasságba. S ezt megelőzően utoljára a Fed 2003 nyarán engedett a kamatból, akkor süllyedt az említett történelmi mélységbe. Tegnap aztán 4,75 százalékra ment le, ahogy a nyílt piaci bizottság tagjainak egyensúlyoznia kellett a gazdasági növekedésre és az inflációra leselkedő veszélyek között. Az ülésről kiadott közlemény szerint a kamatvágás célja a gazdasági lanyhulás megelőzése, miközben a maginfláció adatai kedvezőek. A nyílt piaci bizottság fél százalékponttal mérsékelte a diszkontrátát is, azt a kamatot, amelyet a központi bank számít fel a bankoknak. Ezt augusztusban már ugyanilyen mértékben lejjebb vitték. A New York-i tőzsde indexe, a Dow a hírre száz ponttal ugrott meg.

Augusztus elején, a legutóbbi ülésen a közlemény még az inflációt helyezte előtérbe, s maradt a kamat, ám ezt követően robbant ki az amerikai másodlagos jelzálogpiacon a kockázatos adósoknak nyújtott hitelek bedőlése miatt az a válság, amely aztán meglepő gyorsasággal terjedt át a világ más térségeire is az ingatlankölcsönök értékpapírrá alakítása révén, beavatkozásra kényszerítve jegybankokat Ausztráliától Nagy-Britannián át Európáig. A múlt hónap közepén - két ülés között - a Fed is lépett, a diszkontrátát csökkentette. Ben Bernanke elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy a Fed minden szükséges lépést megtesz a helyzet normalizálására, miközben elismerte, a gazdasági hatások a vártnál nagyobbak lehetnek.

Aztán jöttek a friss adatok. Négy év után először augusztusban nem keletkeztek új munkahelyek, hanem az állások száma csökkent, a fogyasztás és az ipari termelés is a vártnál rosszabbul alakult.

Az európai tőzsdék kedden bizakodva tekintettek a döntés elé, az indexek emelkedtek. Igaz, az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers a vártnál jobb eredményről számolt be, s ez derűlátásra adott okot, hiszen a jelzálogzavar éppen a pénzügyi szektort forgatta föl.

Az elemzők már rég voltak ennyire megosztottak a kamatvárakozásban. Nagyjából fele-fele arányban vártak negyed, illetve fél százalékpontos csökkentést. Sőt, mintegy a döntéshozóknak üzenve, azt nyilatkozták, hogy a piacokat egyáltalán nem győzi meg a kisebb metszés, a tőzsdék egy ilyen lépésre rosszul reagálnának. Sokan egyébként még azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a Fed ismét a diszkontrátát csökkenti csupán, s nem nyúl az irányadó kamathoz, még ha ez meg is hökkentené a piacot.

A brit Financial Times és The Economist szakértői azonban azt fejtegették a döntés előtt, hogy a Fed nem engedheti meg magának, hogy esetleg a rosszul spekuláló befektetők megmentőjeként jelenjék meg, s nem engedhet antiinflációs elkötelezettségéből sem. Az ülés kezdete előtt jelent meg azonban az augusztusi termelőiár-index, amely féken tartott inflációt mutatott, mert a múlt hónapban esett az üzemanyagok ára. Ám kedden újra rekordot döntött az olaj ára, hordónként 81 dollár fölé ugrott, ami hosszabb távon aggasztó lehet. Mindent egybevetve a negyed százalékpontos mérséklés látszott a járható útnak, de a Fed rácáfolt az elemzők zömére, s elébe ment az esetleges későbbi csökkentéseknek is.