Keszthelyi kilátások
Éltek, gyakorlatoztak, gépeket szereltek, masíroztak, pihentek. Hiszen katonai laktanya állt itt: a második világháború után a szovjeteké, majd - a negyvenes évek végétől - a Magyar Honvédségé. S ahogy az lenni szokott, a fölöttébb alapos katonaság szinte minden négyzetcentimétert a maga szolgálatába állított. Fél évszázad alatt ötvenkilenc épületet emeltek a rendelkezésükre álló területen, és lebetonoztak, amit értek.
Nem sok maradt tehát a Festeticsek messze földön híres kastélyparkjából. A két és fél évszázadon keresztül oly gondosan ápolt kert gyakorlatilag megsemmisült. Legfeljebb régi képeken, rajzokon lehet megcsodálni az angol stílusú tájképi kertet 1885-ben megtervező Henry Ernest Milner munkáját. Talán csak a szeszélyesen kanyargó aszfaltcsík emlékeztet az egykori látványosságokra: az ember legalábbis nem tud szabadulni a gondolattól, hogy a park sétaútját kövezték ki a praktikus gondolkodású katonák.
- Ott volt a tó. Dunaújvárosi kohósalakkal töltötte föl a hadsereg. Nem is nőtt rajta soha egy fűszál se - mutat egy kopár tisztást Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója. Aztán inkább az újraálmodott park tervrajzát nézegetjük. Azon már nem választja el egymástól közút a kastély előtti, korábban helyreállított kertet és a hadseregtől visszakapott vadont; s persze nem is romokkal tűzdelt sarjadékerdő, hanem újra tó, fasor, virágsziget, sövényből ültetett útvesztő meg vakoknak szánt illatos kert, zöldvendéglő és kanyargó patak foglalja el az egykori laktanya területét. Van ott kilátódomb is: a lebontott házak sittjéből fogják megépíteni.
- Tulajdonképpen hálásak lehetünk a hadseregnek, hiszen nekik köszönhető, hogy Keszthelyen nem parcellázták föl a kastélyparkot. Igaz, nem sok maradt belőle, de legalább van hol rekonstruálni, ami elpusztult - mondja az igazgató.
A hazai műemlék-helyreállítások ismeretében váratlan fordulat, hogy Keszthelyen nem pusztán elméleti lehetőség a kastélypark felújítása. Az intézmény a közelmúltban másfél milliárd forintos támogatást nyert el, amelyből meg lehet indítani a kert és az egykori Amazon Szálloda rekonstrukcióját. A fejlődés távlatairól azonban már az elkövetkező hetekben kézzelfogható bizonyítékot kapnak a Keszthelyre látogatók: a könyvtáráról és történeti tereiről, akárcsak a múzeum mellett működő konferencia-központról nevezetes kastély mellett októberben új kiállítóhelyet nyit az intézmény.
Szeptemberben persze még hamisítatlan "újház-illat" lengi be az egykori laktanya legénységi épületét. De kaszárnyának már senki se mondaná a pompásan helyreállított, tágas és világos házat, ahol serényen épülnek az új kiállítások. Czoma László látható örömmel sorolja az adatokat: 800 millió forintot pályáztak össze, ebből létesül az 1200 négyzetméteres vadászati tárlat és az 500 négyzetméteres történelmi modellvasút-kiállítás. És valóban, az új múzeumi terekben már láthatók is a kitömött nagyvadak és a pompás trófeák, a fölöttük lévő szinten pedig Semmering vagy épp a Balaton-környék kicsiben, de a valósághoz hűen megépített vasútvonalai. Kétezer méteres sínhálózaton kétszáz szerelvény szaladgál majd az óriási teremben.
Az elmúlt években már sikerült megfordítani a korábbi tendenciát: az évi kétszázezer látogató több mint fele immár Magyarországról érkezik a keszthelyi kastélyba. Az új tárlatoktól viszont azt várja az igazgató, hogy az érdeklődők vissza is térnek az intézménybe. Nem véletlen, hogy a tervek szerint az egyszer megváltott jegy szelvényeit hosszabb időn át lehet majd felhasználni. Ennek különösen akkor lesz jelentősége, ha az ugyancsak megtartott honvédségi ruharaktár átépítése is elkészül. Bár a néhai park szélén egyelőre csak a komor, elhagyott házat látni, az igazgató irodájában álló makett vonzó jövőt ígér. A keleti paloták stílusában átépítendő barakk - egy nagylelkű adományozó elképesztően gazdag iszlám gyűjteményére alapozva - egy iszlám művészeti múzeumnak ad majd otthont.
