Mindez a szárazföldi és a vízi határokra vonatkozik, a reptereken 2008 tavaszán hajtják végre az átállást. Mint korábban megírtuk, a többi közt hazánk schengeni csatlakozása egy portugál ötlettel, a jelenlegi SIS feljavításával, és az újakra való kiterjesztésével válik lehetővé. A fejlettebb, biometrikus adatokat is kezelni tudó, ám évek óta késésben lévő SIS II-ről Franco Frattini, az illetékes európai bizottsági alelnök most azt a tájékoztatást adta, hogy legalább a 2008 decemberi határidőt tartani tudják.

Eldőlt: hazánk schengeni csatlakozása után továbbra is jöhetnek személyi igazolvánnyal a horvát állampolgárok, csak egy pótlapra van szükségük, amelyre pecsétet kapnak. Az Ukrajnával, a kárpátaljai magyarsággal való jobb kapcsolattartást az éppen most, még az ukrajnai választások előtt aláírt kishatárforgalmi egyezmény biztosítja, öt nyugat-balkáni állammal, köztük a magyar szempontból kiemelten fontos Szerbiával pedig az az EU-megállapodás, amelynek értelmében a vízumdíj felső határa 35 euró (60 helyett).

Az EU nem rúgja össze a port az Egyesült Államokkal vízumügyben – derül ki Brüsszelnek a belügyminiszterek elé tárt jelentéséből, sőt üdvözli az elektronikus utazási jóváhagyásban (ETA), hogy az nem tesz különbséget az uniós tagállamok között. Ugyanakkor Európa kiváncsian várja, hogy az ETA-t hogyan ültetik a gyakorlatba. Megrója viszont a brüsszeli jelentés Kanadát, amely megkülönböztetően bánik az EU-tagállamokkal, hazánkkal szemben például vízumkényszert alkalmaz. Noha Ottawa azt ígérte, hogy az idei év végégig felszámolja a felemás gyakorlatot, eddig csak az észtek kaptak kedvezményt. Brüsszel válasza: ha Kanada nem lép, a következő jelentésben már szankciók is szerepelni fognak. A minta Ausztrália, az ő vízumgyakorlatukkal elégedett az unió.

(Brüsszeli tudósítónktól)