A találgatás azért vett új irányt, mert Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök a hétfőn megjelent könyvét népszerűsítve interjúk sorában fejtette ki, hogy pusztán a jelzálogpiaci felfordulás miatt nem kellene agresszív kamatcsökkentésbe kezdeni, mert az inflációs hatás erősödése várható - ahogy visszaesik az amerikai termelékenység bővülési üteme, s ahogy gyengül a globalizáció ármérséklő jellege.

A mai jegybanki ülés előtt annyi kiszivárgott, hogy a szokásos előterjesztést kiegészítik makroökonómiai számításokkal, modellekkel, megvizsgálva, vajon a hitel- és ingatlanpiac állapota hogyan hat a gazdaságra, az árakra. Ugyanakkor tanulmányozni kell a friss, de a vártnál rosszabb foglalkoztatási, fogyasztási és ipari termelési adatokat, a recesszió eshetőségének változását, a gyenge dollár és a drága olaj inflációs hatásait. A Financial Times úgy látja, ezen az alapon tartani is lehetne a kamatot, de a piac annyira várja és be is árazta a negyed százalékpontos enyhítést, hogy annak elmaradása drámai árfolyamzuhanást is előidézhetne a börzéken. A fél százalékpontos metszést a piac kedvezően fogadná, a recesszió megelőzésére tett lépésként értékelné, de ebben az esetben sérülne a Fed hitelessége az árstabilitás megőrzésében.