A Próféta mégsem ábrázolhatatlan

iszlám és a Nyugat

Minden vallásban vannak tabuk, az iszlámban is. Az iszlám, mint egy kinyilatkoztatott monoteista világvallás, elődjeinek tekinti a judaizmust, és a kereszténységet. Ebből adódik, az Ó- és Újtestamentum prófétáira a muzulmánok is büszkék, és tisztelik őket. A prófétákat tekintve a muzulmánok a legsebezhetőbbek. Hiszen Mohamedet támadhatják a judaizmus, és a kereszténység oldaláról is, ugyanakkor egy Mohamed személyét ért sérelem kapcsán, a muzulmánok nem támadnak vissza hasonló prófétagyalázkodással.

Az iszlám számára a disznó tisztátalan állat, ezért nem fogyasztják a húsát. Bár kutyát sokan tartanak, és nemesítették is őket (afgán agár), mégis a hagyományos arab ember tisztátalannak tartja, mert mindig mindent megszagol. Így az egyik legnagyobb sértés, ha Mohamedet ezekkel az állatokkal kapcsolják össze.

A VII. században megszületett iszlám megdöbbenve tapasztalta, milyen sokan imádkoznak képek, és szobrok előtt. Ezért elrendelte a vallási tartalmú képek tilalmát, mondván, a kép elvonja a hívő figyelmét, és koncentrációját az istenségtől. Ez a gondolat nagy hatással volt III. Leó bizánci császárra, aki 726-ban megparancsolta az ikonok összetörését. A mecsetek falait nagyon szép stilizált virágminták, vagy Korán-feliratok díszítik.

Viszont a világi témákban megengedett a képi ábrázolás. A nem arab területeken - Törökország, Irán, India - csodálatos miniatúrák születtek. A Konstantinápolyt elfoglaló (1453) II. Mehmed már olasz mesterrel, Gentil Bellinivel festette meg magát. A Kabulból India meghódítására indult Bábur (1519) képes krónikája, nemcsak a történelmi események fontos tárháza, hanem a miniatúrák által, az indológia alapja is, mivel legelőször ebben a műben ábrázolták tudományosan India növény és állatvilágát.

Persze a nem arab művészek a Prófétát is lerajzolták. Az arcát fehéren hagyták, vagy egy kendővel letakarták, de a bátrabbak az arcát is megmintázták.

A szobrok tekintetében az iszlám sokkal szigorúbban járt el. A szobor nem ábrázolhat embert, csak stilizált növényeket, állatokat. Mindnyájan ismerjük a bámijáni Buddha-szobrok sorsát. De 2001-ig senkit sem zavartak a szobrok. Vajon kik rombolták le a Buddha-szobrokat? A muzulmánok, vagy a tálibok, akik muzulmánnak vallják magukat?

Mohameddel legelőször a magyarok 1966-ban találkoztak, amikor megjelent egy róla szóló könyv. A zöld borítón egy XVI. századból származó miniatúra van, melyen a Próféta éppen a medinai mecsetben prédikál. Általában, az életét bemutató könyvek borítóján a neve olvasható arabul.

A XX. század második felében Mohamed sem kerülhette el a sorsát, életét megfilmesítették (1976). A "The Messenger of God" című filmben többek között Anthony Quinn és Irene Papas játszott. A készítők nemcsak a szunnita iszlámot képviselő kairói al-Azhar Egyetem véleményét kérték ki, hanem a legmagasabb síita hittudósokét is Libanonban.

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.