Életfogytig

A higgadtságáról híres, velejéig polgári Tarlós Istvánnak elege lett a tötyörészésből, és nagy dérrel-dúrral kivonult az általa elnökölt esélyegyenlőségi bizottság üléséről. Méltóságán alulinak érezte, hogy vacak tízmillió forint elosztásával szöszmötöljön, neki rangosabb feladatai vannak, példának okáért a fővárosi önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetése, a távlati tervek között meg a főpolgármesteri szék megszerzése. A kormánypártiak tiltakoztak is rendesen: a szocialista Steiner Pál, az "ötkerben" megbukott expolgármester éppen úgy, mint a liberális John Emese, akiről köztudott, hogy szíve minden dobbanásával az elesettekért küzd.

A pártállásnak nincs jelentősége, történhetett volna fordítva is. Ez az intermezzo csupán annak megkönnyítését szolgálja, hogy elképzeljük, milyen sansza lehet az érdekérvényesítésre egy szegény faluban vegetáló cigány kisebbségi önkormányzatnak. Ha a nagy átlagot nézzük: valamivel kevesebb, mint a semmi.

Pár hete országos botrányra és a kisebbségi ombudsman közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a Pest megyei Csörögön élő roma gyerekek a környező települések valamelyikén megkezdhessék az iskolát. A tanév már javában tart, de a Nógrád megyei Mátraszőlősön még most is bizonytalan, hogy a cigány diákok hol tanulhatnak. Csörögön egyáltalán nincs iskola, Mátraszőlősön volt, de anyagi okokra hivatkozva a nyár végén megszüntették. Egyre megy.

A jogszabályok szerint a kisebbségeknek, így a romáknak is komoly beleszólásuk van egy település működésébe, de a papíron jól mutató paragrafusokba ritkán sikerül életet lehelni.

A mátraszőlősi iskolát a cigány önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lett volna szabad becsukni, a döntés a jelek szerint jogsértő. Ki törődik ezzel? A megyei közigazgatási hivatal bírósághoz fordul: hiába lehet borítékolni az elmarasztaló határozatot, a gyerekeknek ettől még nem lesz iskolájuk.

Bár a kisebbségi önkormányzatiság már több mint tíz éve létezik, a helyi potentátok nem mindenhol képesek megemészteni, hogy a cigányok törvényes jogokkal és oktatási-kulturális autonómiával felruházott testületeket választanak. Esetenként nem az együttműködési szándék hiányzik, hanem a pénz. Tiszta sor: ha valahol magas a cigány lakosok aránya, akkor valószínűleg munkanélküliséggel sújtott, nyomorban fuldokló településen (vagy településrészen) járunk. Egy falu, amelynek minden fillér számít, évente sok milliót spórolhat az iskola bezárásával. A jelen túlélésének záloga a jövő felélése.

A mostani oktatási kormányzat az első, amely tényleg nekilátott felszámolni a cigány gyerekek iskolai elkülönítését, a szegregációt. Kár, hogy ezzel párhuzamosan végveszélybe kerültek a kisiskolák. Amit a hatalom az egyik kezével adott, a másikkal elvette. Életfogytig tanulás? Rendben, de akkor legalább az általános iskolát legyen hol elvégezni.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.