A magyar külügyminiszter 24 órás villámlátogatása során többek között találkozott amerikai kollégájával, Condoleezza Rice-szal, Paul Rozenzweiggel, a vízummentességi eljárást bonyolító belbiztonsági tárca államtitkárával és Jim Jeffrey helyettes nemzetbiztonsági tanácsadóval. A magyar diplomácia irányítója mellesleg tíz nap múlva újra Amerikába utazik, akkor New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vesz majd részt. Mostani tárgyalásai kifejezetten jó hangulatban zajlottak, a kétoldalú viszonyban amerikai részről semmilyen problémát nem vetettek fel.

Condoleezza Rice-szal a legtöbb időt a koszovói függetlenség problémájával töltötték. Mint Göncz Kinga fogalmazott, az Egyesült Államoknak is fontos, hogy a kérdésben egységes európai álláspont alakuljon ki. A magyar vélemény szerint a decemberben lejáró határidőig hátralévő csaknem három hónapot a bizalomépítésre kell kihasználni - még akkor is, ha a felek egyelőre nem jutnak kompromisszumra. Rice megköszönte, hogy Budapest befogad 21, a guantánamói támaszpontra menekült kubait. Göncz Kinga a magyar rendszerváltás tapasztalatait felidézve megjegyezte, hogy a kerekasztal-tárgyalásokon a régi rendszer vezetőinek is helyük volt. Rice ezt figyelemmel hallgatta, és a magyar külügyminiszter szerint nem utasította el a felvetést.

Dan Fried külügyi államtitkárral Göncz áttekintette a közép-európai helyzetet. A frissen kiírt lengyelországi választások kapcsán arról esett szó, hogy a térségben sok vesztese van a demokratikus változásoknak, a modernizáció hívei a legtöbb országban populista, a múlt felé forduló mozgalmakkal találják szemben magukat. A Magyar Gárda neve sem ekkor, sem a többi tárgyaláson nem hangzott el. Oroszországról a felek megállapították, hogy manapság nem könnyű partner. Ugyanakkor mind Magyarországnak, mind az Egyesült Államoknak érdeke, hogy megmaradjon partnernek, mert egy sor probléma nem oldható meg nélküle - például a koszovói sem.