Hajózható az északnyugati átjáró
Az Arktisz jégpáncéljának kiterjedése a műholdas mérések 30 évvel ezelőtti kezdete óta a legkisebbre zsugorodott - közölte az űrügynökség, felvételeket is bemutatva az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő, mostanra teljesen hajózható útvonalról. A kanadai sarkvidéken át vezető északnyugati átjárót már régóta úgy tartják számon, amely olcsó, alternatív útvonalat jelenthet a Panama-csatornával szemben a tengerhajózás egy része számára.
A jéggel borított térség mintegy 3 millió négyzetkilométerre történt csökkenését figyelhettük meg - mondta Leif Toudal Pedersen, a dán nemzeti űrközpont munkatársa, szélsőségesnek minősítve a zsugorodás mértékét. Közlése szerint ez az adat közel egymillió négyzetkilométerrel alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért eddigi minimumoknál. (Az északi-sarki jégpáncél egyébként mindig szeptemberben a legkisebb kiterjedésű, és általában márciusban mérik a maximumát.) Az orosz sarkvidéken át vezető északkeleti átjárót egyelőre még részlegesen elzárja a jég, de a legfrissebb fejlemények fényében ez az útvonal is hamarosan szabaddá válhat - tette hozzá Pedersen.
Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználása miatt zajló globális felmelegedés az Északi-sarkvidéken közel kétszer akkora sebességgel megy végbe, mint a Föld más térségeiben. Ráadásul a jégmentessé váló, sötét földfelület vagy tengerfelszín a későbbiekben sokkal több hőt nyel el, mint korábban a jég.
Az ESA internetes oldalára (http://www.esa.int/esaCP/SEMYTC13J6F_index_0.html) feltett bejelentés szinte egybeesik azzal az utóbbi időben felerősödött, nemzetközi versenyfutással, amelyet az Északi-sarkvidék feletti szuverenitás megszerzéséért folytatnak a térséget övező államok.
Oroszország augusztusban erősítette meg igényét az Északi-sarkvidékre, a szibériai partvidéktől egészen a pólusig, miután két mini-tengeralattjárót juttatott 4200 méteres mélységbe a pólus alatt, egészen a tengerfenékig. A legénység rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez. De mellette további négy állam, Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is jogot formál az északi-sarki térség különböző övezeteire, amelyek megszerzésétől az új hajóutak mellett gazdag olaj- és gázlelőhelyek feltárását várják.
