Bombák a "cementes zsákokra"
Az akció számos részletét továbbra is mély homály fedi. Az azonban kiderült, hogy az Egyesült Államok átadta Izraelnek saját légierejének a támadás idején a térségben érvényes kódjait, nehogy a két ország pilótái véletlenül egymást vegyék célba. Az izraeli kommandósok már egy nappal a támadás előtt a mezőgazdasági létesítménynek álcázott célpont közelében voltak, és lézerrel világították meg azt a vadászbombázók számára. Egy nyáron felbocsátott izraeli kémműhold 90 percenként repült át a térség felett, a szíriai Tartus kikötőjébe pedig szeptember 3-án befutott egy észak-koreai teherszállító hajó, amelynek rakománya hivatalosan cement volt. Izraeli értesülés szerint azonban a hajó nukleáris anyagot vagy berendezést hozott.
A szíriai-észak-koreai együttműködés tényét az amerikai külügyminisztériumnak a tömegpusztító fegyverek terjedésével foglalkozó vezetője is megerősítette. Andrew Semmel Rómában nyilatkozva ténynek mondta, hogy észak-koreai szakemberek vannak Szíriában. Lehetségesnek nevezte, hogy mindez a pakisztáni atomprogram atyja, dr. Abdul Kádir Hán nemzetközi hálózatának része.
Az is lehet azonban, hogy csupán a Szíriának eladott 60-120 észak-koreai Scud-C rakéta hatótávolságának növelésén dolgozó mérnökökről van szó. A Sunday Times találgatása szerint nem kizárt, hogy a Washingtonnal tárgyalásban lévő Észak-Korea "el akart dugni valamit". Lehet, hogy a titkos szállítmány címzettje Irán volt.
Amerikai szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a vegyi és biológiai fegyverekre "szakosodott" Szíria atomprogramba kezdett volna. Másrészt az utóbbi időben megszaporodtak a közel-keleti utasok a Peking és Phenjan közötti légi járatokon, illetve vonatokon. Viszont a felére esett vissza az Irakba érkező külföldi fegyveresek száma. Ez nem arra utal, hogy Damaszkusz fegyvert akart volna Irakba csempészni.
További talány, hogy miért nem lépett működésbe az erősnek tartott szíriai légvédelem. A hivatalos damaszkuszi nyilatkozatok szerint visszafordulásra kényszerítették a behatoló izraeli gépeket, amelyek csak külső üzemanyag-tartályaikat dobták le. Valójában ennél sokkal többről volt szó, ám Izrael a feltételezések szerint megtanulta, hogy nem szabad túlságosan dicsekednie a katonai sikereivel. Az iraki Osirak atomreaktor 1981-es lebombázása miatt Izraelt sok bírálat érte. A zsidó állam a mostani akcióval két célt mindenképpen elért: jelezte, hogy nem tűr meg a közelében rejtélyes, netán nukleáris szállítmányokat, másrészt, ha kell, gond nélkül át tudja törni a szíriai légvédelmet.
