Újabb lehetséges beruházások Magyarországon

- Gazdasági kapcsolataink drámai gyorsasággal fejlődnek. 2003 és 2006 között 60 százalékkal emelkedett a kereskedelmi forgalom. Ugyanez vonatkozik a beruházásokra is, ezek elérték az egymilliárd dolláros szintet. Itt még sokkal nagyobb a növekedési potenciál. A koreai üzletemberek szeretik Magyarországot a megfelelő gazdasági környezet, a kormányzattal való jó együttműködés és a képzett munkaerő miatt. Több cég döntött úgy, hogy európai bázisát Magyarországon helyezi el, vagy oda helyezi át. A Samsung például egy nagy-britanniai üzemet telepített át nemrég önökhöz. Magyarország velünk azonos piacgazdasági és politikai értékeket követ, ami szintén fontos. A magyar vezetőkkel szeretném megvitatni a gazdasági kapcsolatok - beruházások - további növekedésének lehetőségét. Gyurcsány Ferenccel találkoztam már, amikor korábban Koreában járt, akkor még nem voltam kormányfő, szeretném vele a munkakapcsolatot megerősíteni. - Azt várjuk, hogy Magyarország megértően kezeli politikai érvelésünket és az európai intézményekkel való kapcsolataink fejlődését.

A Koreai Köztársaság jelenleg szabad kereskedelmi egyezményről tárgyal az Európai Unióval. Han úr ezt is a budapesti napirendi pontok között tartja számon. Azt várják az egyezménytől, hogy az jelentősen csökkenti majd a Korea és az EU közötti vámokat és a kereskedelem nem vámjellegű akadályait. A koreai politikus szerint gazdaságaink kiegészítik egymást, így az egyezmény hatására a magyar-dél-koreai gazdasági kapcsolatok is tovább élénkülhetnek.

Dél-Korea Ázsia-politikája

Dél-Korea kapcsolatait nagy szomszédaival történelmi és politikai terhek bonyolítják. Han úr ezzel országa Japán általi megszállására, a koreai háború éveire utal. "Kína és Japán nagyon nagy gazdaságok, és harc folyik közöttük, melyik lesz a legnagyobb". Ám a dél-koreai gazdaság kiegészíti, és egyben összekapcsolja a két versengő óriást. Példaként hozza fel, hogy a három gazdaság között közvetett kereskedelmi egyensúly van, miközben a forgalom meredeken nő. Szöul szerinte mindkét szomszédjával szabad kereskedelmi egyezményt köthet a jövőben, ami kínai-japán viszonylatban szerinte elképzelhetetlen. Így Dél-Koreán keresztül jöhet létre egy "indirekt kelet-ázsiai gazdasági integráció". Szerinte az EU számára is kedvező lenne egy ilyen ázsiai együttműködés. A viszony bonyolult: - Kína a legnagyobb gazdasági partnerünk, egyben versenytársunk, de kiváló együttműködők a közös célokban - hangsúlyozza.

Várakozások a phenjani csúcs előtt

- Budapesten támogatást akarok kérni országunk Korea-politikájához, és el akarom mondani, hogy milyen eredményeket várunk az október elején Phenjanban rendezendő csúcstalálkozótól. A miniszterelnök sorolja azokat a tárgyalásokat és megállapodásokat, amelyeket kormánya az elmúlt három évben kötött Északkal. - Grandiózus terveink vannak arra, miként érjük el a békét, stabilitást és a gazdaság felvirágzását a Koreai-félszigeten. Eredményesnek mondja az USA és Észak-Korea közötti eddigi megállapodásokat és a phenjani nukleáris programok tervezett leállítását. A félsziget "atomtalanítása" alapvető program és Han miniszterelnök úgy véli, hogy a két koreai állam az USA, Kína Japán és Oroszország részvételével folyó hatoldalú tárgyalások és a phenjani csúcs jól kiegészítik egymást. Fontosnak mondja, hogy a csúcsdiplomácia hozzásegítsen a félsziget gazdaságának fejlődéséhez, a béke garantálásához és az egyesülés irányába elmozdulást hozzon. A Koreai Köztársaság miniszterelnöke sorolja a lépéseket, amelyekkel közeledtek Északhoz, a piacgazdaság elemeit vitték oda. Ilyen az északi Gyémánt-hegység megnyitása a dél-koreaiak előtt, vagy a keszongi ipari park, ahol máris 12 ezer észak-koreai dolgozik, s jut jobb életminőséghez. (Keszongba első külföldi politikusként ellátogatott Göncz Kinga külügyminiszter is. Az észak-koreai politika hallgatólagos jóváhagyással vette tudomásul a vizitet. - A szerk.) Han Duk Szu bízik abban, hogy a találkozó elvezethet a phenjani rendszer valamelyes nyitásához is. Elsősorban azonban a piacgazdaság észak-koreai jelenlétének ilyen hatásában reménykedik.

Kiotó után világ Joszuban

A kelet-ázsiai térség három legnagyobb környezetszennyezője: Kína, Japán és Dél-Korea. Han úr szerint téves a kép, hogy a térség országai a jelen gazdasági növekedését fontosabbnak tartják a jövőnél. A nemrég Sydney-ben megtartott APEC-csúcson komolyan foglalkoztak a melegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentéséről - mondja. Dél-Korea pedig a Kiotó utáni világra készülve akar világkiállítást rendezni 2012-ben Joszuban. A tengerparti városban az óceánok, tengerek és a partvidék védelmét, fenntartható fejlődésének esélyeit bemutató expót akarnak rendezni, ezzel is demonstrálva az ország elkötelezettségét a környezet védelme mellett. - Budapesten arra kérem majd a magyar kormányt, támogassa ezt a tervünket - mondta a Népszabadságnak adott exkluzív interjújában Han Duk Szu.

Szöul, 2007. szeptember

Azt várjuk, hogy Magyarország megértően kezeli politikai érvelésünket