Drámai fordulat érlelődik
Helyesen járt el a jegybank (Fed) elnöke, amikor nem siettette az irányadó kamat csökkentését a jelzáloghitel-válság hatására - mondja Alan Greenspan, a központi pénzintézet volt vezére, akinek helyére bő másfél éve került Ben Bernanke. Mindez abból a beszélgetésből derült ki, amelyet a CBS televízió vasárnapi műsora, a Hatvan perc rögzített Alan Greenspannal abból az alkalomból, hogy a 18 éven át elnöklő bankár ma jelenteti meg a pályafutásáról szóló könyvet The Age of Turbulence: Adventures in a New World (Zaklatott idők: kalandozások egy új világban) címmel.
Bár a piaci megfigyelők azt hangoztatják, hogy a Wall Streetről a Fed élére helyezett Greenspan már csökkentette volna a kamatot, hogy megelőzze a hitelínség és a recesszió kialakulását, a volt elnök azt hangoztatta, az utóbbi hónapokban maga sem döntött volna másképpen. Greenspan azt mondta a CBS-nek, hogy a mainál sokkal kedvezőbb inflációs környezetben engedhette le a kamatot a Fed az ő idejében. S hozzátette: egészen 2005 végéig maga sem ismerte fel a jelzálog-hitelezés lazuló gyakorlatában megbújó veszélyeket, bár ha észlelte volna is őket, a Fed nem sokat tehetett volna.
A volt elnök megszólalása azért is érdekes, mert a Fed nyílt piaci bizottsága kedden dönt, s a piac az 5,25 százalékos irányadó kamat csökkentését várja legalább negyed, de inkább fél százalékponttal, egyrészt a hitelfeltételek rosszabbodása, másrészt az egyre rosszabb foglalkoztatási, ipari termelési és fogyasztási adatok, valamint a recesszió valószínűségének emelkedése miatt.
Még izgalmasabb, amit Greenspan a jövő trendjeiről mond. A Bloomberg által közölt könyvrészletek szerint a volt jegybankelnök arra számít, hogy a Fedre egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik majd, ahogy a következő negyedszázadban az inflációs veszély miatt tíz százalék fölé mehet a kamat. Az árak elszabadulását három tényezővel magyarázza. A gazdaság legföljebb évi 2,5 százalékkal bővülhet, míg az infláció irama legalább évi 4,5 százalékkal gyorsul 2030-ig, s a kilencvenes évek kiugró termelékenysége is a múlté. A második tényező, hogy megszűnik a kínai-indiai globalizációs hatás a bérek leszorítására, s így az árakra. A bérek és az árak Kínában is emelkedni fognak, s így drágulnak majd az onnan származó termékek. A harmadik tényező pedig az amerikai költségvetés, amely a magánmegtakarításokat rosszul hasznosítja a kiadások során. Greenspan igen kritikus a Bush-kormánnyal szemben, amely szerinte feláldozta a fiskális fegyelmet a politika oltárán. A Fed volt elnökét meglepte, hogy 2000-ben, megválasztása után Bush a választási ígéreteit nem vetette össze a költségvetési realitásokkal - mint republikánus elődei tették -, s hogy nem helyezett kellő hangsúlyt az érdemi gazdaságpolitikai vitákra és a döntések hosszú távú következményeire.
