Labor a repülőiparnak, motorblokk autóknak
Egy napra visszatekintett a múltjába Magyarország első ipari parkja Győrött: alapításának tizenötödik évfordulóján igazi népünnepély volt.
Az osztrák és magyar tulajdonú ipari park a múltidézés helyett persze mindig inkább az előretekintés, a szellemi és technikai modernizáció létesítménye volt Győrben. Jövőjét, terjeszkedését is ez irányú törekvéseihez kötötte.
A győri ipari parkban hatezer ember dolgozik, pedig a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója, az Audi Hungaria Motor Kft. nem is ezen a 158 hektáros területen található. A parkban letelepedett nyolcvanegy cég alkalmazottainak jelenleg mintegy tíz százaléka Szlovákiából jár át dolgozni a folyók városába, ám Balogh László ügyvezető igazgató szerint ez a folyamat megfordulni látszik. A magyar nettó bérek ugyanis alacsonyabbak, mint a Pozsony környékiek, így aztán már arra is van példa, hogy magyarok ingáznak Szlovákiába a kenyerüket megkeresni. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalatok erősödését jelzi, hogy a győri ipari parkban működő cégek több mint fele, míg az újonnan alakulók háromnegyede magyar.
A parkban üzemelő cégek eddig 68 milliárd forintot ruháztak be Győrött. Olyan társaságok telepedtek itt le, mint például a Philips, mely jelenleg tajvani tulajdonban Automotive Playback Modulesként működik, s ezernél több embert foglalkoztat. Az Audi után jött Magyarországra, s a parkban talált otthonra a gépjárművekbe alumínium hengerfejeket és motorblokkokat gyártó, most már a mexikóiak által üzemeltetett Nemak Kft. Ez a vállalat 750 embernek ad munkát.
Balogh László statisztikái azt bizonyítják: meghatározó a német tőke aránya. A Győrbe költözők közül közismert például a családi vállalkozásként kezdett ingolstadti környezetvédelmi kft., a Büchl Hungaria.
Ha a magyar cégek háza táján nézünk körül, megakad a szemünk egy készülő óriáscsarnokon. Ebben a rendkívül érdekes pályaívet bejáró vállalkozás, a Borsodi Műhely terjeszkedik tovább. Tulajdonosa, Borsodi László 26 évvel ezelőtt lett kisiparos, és saját tehetségéből odáig jutott, hogy az idén egymilliárd forintos fejlesztésbe kezdett. Speciális, csúcstechnológiájú hőkezelő laboratóriuma a repülőgépiparban használatos titán- és nitritötvözeteket kezel majd, emellett repedésvizsgáló technológiát is meghonosít a parkban.
Némileg jellemző a hazai pályázati és gazdasági közállapotokra, hogy a Magyarországon egyedülálló csúcstechnológia letelepítéséhez Borsodi László azért nem kapott pályázati pénzt, mert az összeg odaítélői a vállalkozása 800 millió forintos éves árbevételéhez képest túlságosan nagynak tartották az egymilliárdos beruházást. Így aztán csak résztechnológiákra pályázhatott, ennek ellenére a tulajdonos az eredeti elképzelései szerint valósítja meg a nagyszabású beruházást.
Győr gazdasági sikereit saját ipari hagyományának, technikai kultúrájának, s annak is köszönheti, hogy oktatása viszonylag rövid idő alatt és rugalmasan próbált alkalmazkodni az Audi, a Rába, valamint az ipari park cégei által megfogalmazott igényekhez. A képzés korszerűsítése, a nyelvtanulás iránti kényszer és fogékonyság tette lehetővé a további fejlődés esélyét is.
Borkai Zsolt, Győr polgármestere azt mondja: rövidesen szükség lesz a park bővítésére, s azt támogatni fogja a város. Az ügyvezető igazgató ehhez hozzáteszi: jelenleg csak húszhektáros területük szabad, de tizenkettőre már abból is van vevő. Ezt a parkrészt egy jelentős, külföldi ingatlanfejlesztő vásárolja meg, üzemcsarnokokat épít és ad el a letelepedőknek. Ez a kiemelkedő mértékű projekt lehetővé teszi, hogy egyre inkább beszállítói parkként működhessen a létesítmény.
A vásárló nevét még nem hozzák nyilvánosságra, de Balogh László szerint az üzletet rövidesen megkötik. A megmaradó nyolc hektár pedig a tapasztalatok és előrejelzések szerint egy éven belül gazdára talál majd.
