A belgrádi B92 jelentése szerint Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök pártja új programot fogadott el. Ennek legérdekesebb eleme – mint azt Kostunica is kifejtette -, hogy a párt szerint Szerbia immár nem kíván a NATO tagja lenni: megváltoztatva eddigi célját, most már nem akar belépni az atlanti szövetségbe.

Ennek ellenére nem lép ki a NATO békepartnerségi keretéből, vagyis a tagság előszobájából – de nem is akar beljebb lépni onnan. Kostunica szerint Szerbiának, elsősorban Koszovó miatt, meg kell tartania katonai semlegességét, és azzal is növelnie kell mozgásterét, hogy Európán kívül Oroszországra és Kínára támaszkodik (kimondatlanul: az USA-val szemben – a szerk. megj.). Elterjedt az a hír is, hogy Kostunica pártja tárgyal a Szerb Radikális Párttal (ellentétben a reformer irányzatú koalíciós partnerekkel). 

Belgrádi elemzők szerint Kostunica bel- és külpolitikai fordulata Koszovó körüli manőverezés, de hosszabb távú hatása is lehet: a nyugatias, reformer pártok koalíciója helyett a Milosevics-utód szocialistákkal, és a hágai vádlott Seselj radikálisaival köt majd szövetséget.

Az sem kizárt, hogy Kostunica "zsarolja" a Nyugatot: ha elveszitek Szerbiától Koszovót, akkor az euro-atlanti közösség elveszíti Szerbiát, amely így  az orosz  érdekszférába áll át.

Borisz Tadics, a Kostunicánál mérsékeltebb szerb államfő egy tisztavatáson arról beszélt, hogy a béke a legfontosabb, lényegében kizárta, hogy Szerbia katonai eszközökkel próbálja megkadályozni Koszovó elszakadását.

Agim Ceku koszovói kormányfő megismételte: december10., a nemzetközi közvetítés határidejének lejárta után a tartomány albán többsége mindenképpen kikiáltja a függetlenséget.