Az épített kert is lehet természetes
A kert tervezése külön tudomány, de jó érzékkel, a növények ismeretével, a kertbe való tárgyak bátor használatával bárki gyakorolhatja. Az öntevékeny kertésznek mindazonáltal javasolható, hogy keressen profit, és vele készítessen tervet. A kert nagyságától, a helyszíntől, a szakember ismertségétől függően a tervért legalább 50 ezer forintot elkérnek.
Az igényes kivitelezés földcserével, szintemeléssel, némi építéssel, sziklakerttel, kiülővel, 100-150 növénnyel - ami egyáltalán nem sok - önköltségi áron számolva is legalább félmillió forintba kerül.
A házilagos kertépítés előnye, hogy a munka egy-két évig elhúzható.
Mielőtt a kert építéséhez vagy átalakításához kezdenek, meg kell határozni a kert stílusát. Ez a formák, növények, épített tárgyak, az épület(ek) és a környezet kapcsolatát jelenti. A különböző kertépítő műhelyek más-más elnevezéseket használnak, ennek megfelelően a szak- és népszerűsítő irodalomban is különféleképp jellemzik az eltérő irányzatokat. Alapvetően három jellemző kertidea létezik, de közöttük van számtalan átmenet, variáció.
A városi kert a szűk telkekre, szorosan összeépült ingatlanok közé való. Az ilyen kert leginkább egy nagy virágcserépre hasonlít, amely a természetes környezetet próbálja utánozni. Az ilyen kertekben általában kevés a fény, a kerítések, házak közelsége miatt gyakran hőcsapda alakul ki. Ezért a buja növényzet helyett inkább szabad, szellős terek valók, és mutatós, színes lombozatú fákat, cserjéket kell ültetni, hogy jól mutassanak. Ezeket a kerteket színes, egynyári ágyásokkal, mutatós cserepekkel, amfórákkal, növénytartókkal lehet meghitt pihenőhellyé, vagy csak a szemet gyönyörködtető zöld felületté alakítani. A jól megválasztott kerti bútorok, szobrok, fények csak fokozzák a hatást.
Az elővárosi kertek esetében magasabb az elvárás, hiszen az ittlakók, vagy a városból kiköltözők pontosan a nagyobb szabadsággal járó élettérért választották ezt a környezetet. Ezeknek a kerteknek nemcsak a díszítést, még az aktív pihenést is szolgálniuk kell. A növények megválasztásakor a gyermekek és a családdal együtt élő állatok szokásaival is számolni kell.
A harmadik kategóriát a vidéki kertek alkotják, amelyeket igazán tágas tér jellemez. Az ilyen kert akkor ízléses, ha főként a lakóházhoz közeli részre korlátozódik a mesterséges környezet, a távolabbi kertrészleteknél - még, ha telepített is - modellezni kell a természetes környezetet. De ne a településeket körülvevő mezőgazdasági területekre, hanem a sík terület ligetes részeire, vagy a hegyes vidékek erdőit alkotó növényegyüttesekre gondoljanak.
A kertek tervezésekor arra is tekintettel kell lenniük, mennyi időt szánnak a gondozásra. Vannak napi néhány perces, vagy órás, esetleg ennél is több törődést igénylő kertek, de ki lehet alakítani olyat is, amely megelégszik hetente egy-két órás tevékenykedéssel is. De még ennél kevesebb munkát adó kert is létezik. Ebben az esetben több a műtárgy, kevesebb a virágágyás, a gyep helyett térkő vagy valamilyen más anyag takarja a földet. Dönteniük kell a talajt illetően. A gyep külön gondot jelent.
A kertek gyakori díszei a terméskő tipegők, az apácarács kerítések, a növényfuttató rácsok. A virágágyások kialakításakor érdemes szegélykövet vagy paliszádot alkalmazni, amely elválasztja az ágyást a gyeptől. Az ágyásoknál a gyomosodás megelőzését segíti, ha geotextilt használnak, s fenyőkéreggel takarják, így a terület gyommentes marad. De spórolni lehet az idővel automata öntözőberendezések telepítésével, a lassan növő fűféleséggel, vagy vízi kert kialakításával.
Különlegességnek számít zöldséges vagy fűszerkert létesítése, gyümölcstermő növények, esetleg szőlő telepítése. Nem mintha ezek nem lennének díszkertbe valók, de a kultúrnövények többsége rendszeres növényvédelmet igényel. A fűszerkert az egyszerűbb eset. Mivel azonban az odavaló növények többsége lényegében különleges tulajdonságokkal rendelkező gyom, gondolniuk kell elhatárolásukra. Ehhez vásárolhatók különböző kerítéselemek, burkoló és tartóelemek, de lehet kiemelt ágyásokat építeni. Máris jobban mutat a haszonkert, ha az egyes ágyásokat alacsonyra nyírt puszpáng, hanga, vagy sokat bíró, sűrű virágágyással szegélyezik.
A leggyakrabban alkalmazott díszítés a sziklakert, illetve a kerti tó. A sziklakertet nyílt, napos helyre ajánlatos építeni, távol a nagyobb fáktól és cserjéktől. A tó elhelyezésénél újabb fontos döntést kell meghozni: ha melegkedvelő növények vagy teknősök lakhelye lesz, akkor napos helyet kell találni, és az ilyen élőhelyek inkább a talaj szintje fölé valók, mert ott gyorsabban felmelegszik a víz. A talajba süllyesztett, árnyékos helyen lévő tó inkább az egyenletes, hűvös klímát kívánó élőlényeknek kedvez.
