Bár a százas skálán a korábbi 70 pontról 61 pontra csökkent az Alkotmánybíróság "bizalmi indexe", még így is a taláros testületben bízik a leginkább a felnőtt lakosság.

Helycsere is bekövetkezett az idén: már januárban a bírók elé léptek az ügyészek a népszerűségi ranglistán. Az első fél év minden hónapjában nagyobb bizalommal viseltettek irányukba a megkérdezettek, mint a bíróságokkal szemben. E két szervezet elfogadottsága márciusban ingott meg kissé, elsősorban az évszázad bűncselekményeként emlegetett móri mészárlásban bekövetkezett fordulat miatt. A Medián által megkérdezettek mind "fejből", mind a kérdezőbiztosok listájából - az egészségügyi reform mellett - a móri ügyet tartották a legjelentősebb eseménynek a közelmúltból.

"Mór" márciusban rontotta a múlt őszi zavargások miatt a korábbiakhoz képest amúgy is lényegesen rosszabb megítélésű rendőrség bizalmi indexét is. S bár a testület áprilisban már nyolc százalékot javított megítélésén az előző havi adathoz képest, a nyilvánosságra került visszaélések és botrányok miatt júniusban - a fél évben először - a rendőrök bizalmi indexe alacsonyabb lett a hadseregénél.

A Népszabadság által legutóbb közölt politikusi népszerűségi lista adataival összevetve a fentieket, kiderül: amikor az igazságszolgáltatás és a hadsereg megítélése a mélyponton volt (azaz márciusban és júniusban), ezek az állami intézmények négy ponttal nagyobb bizalmi indexszel büszkélkedhettek, mint a Szonda Ipsos felmérése szerint legnépszerűbb politikus, tehát a 48 pontos Sólyom László államfő.

Népszerűsége mélypontján a rendőrség (42 ponttal) a politikusok népszerűségi ranglistáján az ellenzék vezére, Orbán Viktor mögött, a hatodik helyre kerülhetett volna. Az Alkotmánybíróságban, az ügyészségben és a bíróságokban viszont megítélésük mélypontján is többen bíztak, mint a legnépszerűbb, legelfogadottabb politikusokban.