Az akkor már tíz éve Princz Gábor elnökletével működő Postabank ellen párhuzamosan féltucatnyi vizsgálat indult az 1998-as kormányváltás után. A PM-től a Bankfelügyeletig több hatóság is vizsgálta a banknak az előző ciklusban bekövetkezett állítólagos vagyonvesztését, amiért az államnak 160 milliárd forinttal kellett konszolidálnia a Postabankot. Princzet azzal vádolták, hogy 1995 és 1997 között sorozatosan megtévesztette a tulajdonosokat és a bankfelügyeletet, nem képzett céltartalékot, miközben prosperáló pénzintézet látszatát keltette. Princz kezdettől vitatta a vádakat, szerinte a Postabank konszolidációja 1998-ban nem emésztett fel 160 milliárd forintot. Nyíltan beszélt arról, hogy elmozdításának, csakúgy, mint a "Postabank-ügynek", politikai okai voltak. - Ha pártoknak is adtam volna, nem rúgtak volna ki az Orbán-kormány első hetén - nyilatkozta. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság büntetőjogi értelemben "megfoghatatlannak" minősítette a vád azon megállapításait, amelyek szerint a bank tőkevesztését a menedzsment elhibázott üzletpolitikája, túl gyors hálózatbővítése, erőszakos ügyféltoborzása, magas kamatszintje és reklámkiadásai okozták.

Más: decemberben kezdődik Szabadi Béla büntetőperének tárgyalása. Első fokon a bíróság bűnösnek mondta ki az Orbán-kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési politikai államtitkárát 19 rendbeli, összességében milliárdos nagyságrendű hűtlen kezelésben és két év, végrehajtásában négy évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet hangsúlyozta, hogy a közigazgatásban addig nem látott hatalommal rendelkezett: ő gyakorolta 18 FVM-cég tulajdonosi jogait, beosztottjait félelemben tartotta. Torgyán József államtitkárát Orbán Viktor kérése nyomán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálta. Szabadi több hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben. Az eljárás kezdetétől ártatlannak vallotta magát, és azt hangsúlyozta: a bűnvádi eljárás a kisgazdapárt elleni politikai lejárató kampány része.

Január második felében áll bíróság elé Vellai Györgyike és Vajda László, az egykori Globex-birodalom ügyvezető-igazgatója és tulajdonosa. Tavaly a Fővárosi Bíróság első fokon Vellait két és fél év, Vajdát pedig egy év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte sikkasztásért és okirat-hamisításért. Az 1991-ben alapított Globex hatalmas ingatlanberuházásokat finanszírozott önkormányzatok és a kiemelkedően magas hozamot ígérő kötvényeiket megvásárló kisbefektetők pénzén. A Globex vesztét az okozta, hogy hosszú távon megtérülő befektetéseket finanszírozott rövid távú befektetésekből. A Globex előbb az önkormányzatoknak nem tudott hozamot fizetni, majd a kisbefektetőknek sem.

Két, elkövetésük idején nagy port kavart élet elleni bűntény is a táblabíróság elé kerül. Megkezdődik a törökbálinti portásgyilkosok fellebbviteli tárgyalása és a "palacsintás gyilkos" pere. Törökbálinton 1997. november 4-én két tizenéves fiú (az egyik 17, a másik 19 éves volt) 25 késszúrással lemészárolta a helyi gimnázium és általános iskola 21 éves portását, hogy megszerezzék a tanárok másnapi kiosztásra előkészített fizetését. Hét évvel később, egy másik bűntény nyomozása közben keletkezett információk alapján fogták el őket. A bíróság első fokon nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért tíz és tizenkét évre ítélte az elkövetőket.

Másodfokon tárgyalják a palacsintás gyilkos ügyét, aki szűknek ítélte hat személy számára a békásmegyeri panellakást, ezért élettársának az előző kapcsolatából született ikerfiait a palacsintájukba kevert gyógyszerekkel megmérgezte. A férfi korábban húsz évig állt pszichiátriai kezelés alatt. Tettének elkövetésekor azonban beszámítható volt. A bíróság a két fiú megölésének kísérletéért tizenkét évre ítélte.