Hivatásos európaiak lesznek
Vadonatúj, kísérletnek is nevezhető vállalkozás a Pillar Európa Kollégium. A hároméves képzést nyújtó intézmény célja az EU-val kapcsolatos szakterületek iránt érdeklődő diákok tudásának elmélyítése.
A Pillar Alapítvány alapítója és jelenlegi vezetője az igen ambíciózus Ambrus Dániel. Társával, Harkányi Lászlóval együttműködve, húszas éveik elején járó fiatalokként 1999-ben hozták létre saját alapítványukat. A szervezet teljes mértékben önálló, tevékenységi köre pedig az évek folyamán fokozatosan bővült. Mint a civil szervezeteknek általában, a fönnmaradás számukra sem volt könnyű.
Egyik fő céljuk volt a magyar lakosság, különösen a fiatalok és vidéki, elszigeteltebb településeken élő emberek tájékoztatása az ország EU-tagságából fakadó lehetőségekről. Szerepet vállaltak a Miniszterelnöki Hivatal, majd a Külügyminisztérium EU-vonalának működtetésében is.
Az alapítvány működtette Pillar Kollégium kimondott célja a szakemberképzés. Ambrus Dániel szerint kevés jövendőbeli diplomásból lesz igazi hozzáértő. A képzés tömegessé válása nyomán az újonnan végzett, gyakorlati ismeretek híján lévő fiatalok elhelyezkedése nehézkes. A Pillar olyan szakmai háttértudást, gyakorlati ismereteket közvetít, amelyeket a hallgatók, járjanak bármely egyetemre is, nem kaphatnak meg. A szervezők közvetlen tanár-diák kapcsolatot, kiscsoportos szemináriumi oktatást, speciális szakterületek elsajátítását, és - jó esetben - brüsszeli szakmai gyakorlatot ígérnek nekik. Az alapítvány vezetője kiemelte, hogy különösen a Pillar esetében egyáltalán nem a megszerezhető papír a lényeg, hanem a résztvevők számára megnyíló lehetőségek. Igaz, csupán tizenegyen részesülhetnek az első évfolyamban ezen áldásokból, egyelőre ekkora kapacitása van az alapítványnak, és a szemináriumi jelleg sem engedi meg túl sok ember felvételét.
Decker Zsófia egyike a tizenegy szerencsésnek. Elmondása szerint a részben angolul folyó képzés és a kiscsoportos oktatás volt számára a legvonzóbb, nem is beszélve a szakmai gyakorlat kínálta lehetőségekről. Arra számít, hogy maga a tananyag kevésbé lexikális, mint inkább a gyakorlatban is ténylegesen használható lesz. - Első évben olvasás-, írás-, beszédkészség-fejlesztő óráink is lesznek - mondta. - Ezt mindenképpen hasznosnak vélem, hiszen meg kell tanulnunk, hogyan is kell előadást tartani.
Ambrus Dániel szerint az ilyen típusú készségfejlesztés létfontosságú: az egyetemi hallgatókra általában igencsak jellemző az önkifejezés nehézkessége, szegényessége.
Más jellegű, ám szintúgy önálló és talán nem kevésbé sokoldalú szerveződés az ELTE-ETTDK (Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tudományos Diákköre). E hallgatói kezdeményezésből sarjadt, 2001-ben létrehozott kör célja az EU-val kapcsolatos témák iránt érdeklődő egyetemisták tudásának bővítése és készségeinek fejlesztése. Lapunknak Türke András elnök, illetőleg Varga Gergely alelnök megerősítette, hogy az ilyen irányú egyetemi képzéseket általában a hallgatók és az oktatók munkakapcsolatának lanyhasága, a gyakorlat háttérbe szorulása jellemzi. Szervezetük teret nyújt a diákok és egyetemi professzorok, diplomaták közötti kötetlen eszmecserének, támogatja a tagok kutatómunkáját.
- Euroatlanti esték című konferenciasorozatunk keretében az érdeklődő egyetemisták a kül- és biztonságpolitikai szakma hazai szaktekintélyeitől és külföldi képviselőitől ismerhették meg az aktuális kérdések mögötti politikai, társadalmi, gazdasági összefüggéseket - ecsetelik a nyilatkozók.
A kutatómunkát többek között különleges forrásokhoz való hozzáféréssel, a szakterületen jártas elmékkel való konzultációval segítik. A tagokat tanulmányútjaik megszervezésében, továbbá ösztöndíjak megszerzésében is támogatják.
De mi tesz valakit vérbeli eurokratává? Hogyan is lehet megszerezni a hőn áhított állást az EU berkein belül? Az ETTDK-sok szerint a kulcsszavak a megfelelő tanulmányi eredmény, legalább két idegen nyelv ismerete, valamint a szakismeret, amire csakis a megfelelő gyakornoki munka révén lehet szert tenni. Ám például az EU adminisztrációjában inkább a jó kommunikációs készség számít, semmint az, hogy melyik egyetemen végeztünk. A Pillar Alapítvány részéről Ambrus Dániel az angol mellett elsősorban a francia nyelv ismeretének szükségességét emelte ki, bár szerinte az egyre inkább kezd kiszorulni a használatból.
A szakmai hozadékokon túlmenően a két szervezet reménybeli kapcsolati háló kialakítását is ígéri a jelentkezőknek. Mindkét részről megerősítették, hogy ha bár nem is az ismeretségeken múlik a jövőbeli EU-s karrier, de sokat nyomhat a latban. Ami részben logikus is: egész egyszerűen így könnyebben és időben tudomást lehet szerezni a rövid ideig kínálkozó lehetőségekről.
