Sólyom aláírja a vagyontörvényt
Sólyom László köztársasági elnök, miután megkapta az új vagyontörvényt, az alkotmány alapján öt napon belül aláírja azt - tudtuk meg Wéber Ferenctől, a köztársasági elnök hivatalának sajtófőnökétől. Hétfő éjjel ugyanis az Országgyűlés újra megszavazta az elnök által a nyáron újragondolásra visszaküldött törvényt. Az új szöveg e tárgyban úgy változott, hogy a leendő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t irányító, hétfős Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjait nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi majd ki.
Wéber Ferenc arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a köztársasági elnök ezzel a változtatással minden problémát megoldottnak tekint-e. Leszögezte, az alkotmány nem ad lehetőséget sem másodszori vétóra, sem újabb véleményalkotásra. Utalt arra, hogy az államfő szempontjai megismerhetőek júliusi, a törvényt visszaküldő leveléből.
Ennek alapján aligha lehet bárki számára kétséges, hogy Sólyom László feltehetőleg keserű szájízzel írja majd alá a regulát. A köztársasági elnöknek ugyanis nem az volt a kérése, hogy a tanács tagjait - formálisan - ő nevezhesse ki. (A közhiedelemmel ellentétben a még privatizálandó vagyon körét sem tartotta aggályosnak.) Levelének lényege az, hogy a tanács tagjai - annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter utasításait végre kell hajtaniuk - lényegében a kormány hatáskörébe tartozó hatalmat gyakorolnak majd az állami vagyon felett. Az aktuális kormánypolitikától igencsak függő tanács tagjait viszont nem parlamenti ciklusokra, hanem hat évre választják meg; mandátumuk lejárta előtt pedig csak kivételes esetben bírhatók távozásra. Vagyis: ha a következő kormány más színezetű lesz, nehezebben tudja lecserélni az állami vagyonnak az előző kormány ízlését képviselő urait.
Mindezeken a most "újra átgondolt" szabály sem változtat. Felvetésünkre, miszerint például az ÁPV Zrt. lényegében ma is így, papíron komoly önállósággal, ám mégis teljes körű kormányzati kontroll alatt működik, a szóvivő úgy reagált, hogy meglévő törvényeket nem kívánnak véleményezni.
Wéber Ferenc megerősítette: a köztársasági elnök - az alkotmány szerint - a miniszterelnök által javasolt személy ellen akkor emelhet vétót, ha az előterjesztés jogszabálysértő, vagy az illető szerinte súlyosan veszélyeztetné az államszervezet demokratikus működését. Ezzel az eszközzel elemzők szerint Sólyom László feltehetőleg nem fog élni.
A lépéssel elhárult az utolsó - korábban nem várt - akadály az elől, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), valamint a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) egyesítésével jövő év elején egy új "szuperholding" jöjjön létre. Bár a mostani regula a magánosítás helyett főképp a vagyon hatékonyabb kezelését helyezi előtérbe, melléklete alapján ismét felszaporodik a privatizációra váró nagy társaságok listája. Ennek alapján ugyanis többek között eladhatóvá válik a Szerencsejáték Zrt. egésze, avagy a Magyar Posta és a Magyar Villamos Művek 25 százalék mínusz 1 szavazatnyi része is. (A tartós állami tulajdon arányát felsoroló lista több esetben nem irányadó: például a 100 százalékban megtartandó MÁV esetében a vasút jelentős vagyont képviselő leányvállalatait például eladják.)
Az továbbra sem tudható, hogy az ÁPV-n, KVI-n és NFA-n kívüli, mégis állami tulajdonú vagyonelemek - főleg ingatlanok - mi módon kerülnek majd a Nemzeti Vagyonkezelő hatálya alá. A törvényt előkészítő, az új cég felett is komoly befolyással bíró Pénzügyminisztérium vezetője, Veres János e tárgyban egyeztetéseket ígért. Az sem világos, hol, hány fővel dolgozna az új szervezet, valamint hogy az átalakításnak értelmet adó megtakarítás mekkora lesz, és mi módon tervezik azt mérni.
A tanács elnöke - aki a majdani cég vezérigazgatói és igazgatósági teendőit is ellátja majd - korábbi hírek szerint Szilvásy György, a miniszterelnök bizalmasa lehet, aki jelenleg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter.
A maradék közvagyon kiárusítására, Magyarország kisemmizésére ad lehetőséget a hétfőn elfogadott vagyontörvény - mondta Varga Mihály, Fidesz-alelnök sajtótájékoztatóján. Varga szerint azon vállalatok eladása, amelynek értékesítésére az új jogszabály lehetőséget ad, sérti a magyar nemzet érdekeit. Úgy vélte: a kormány kizárólag az ezer sebből vérző költségvetés lyukait akarja betömködni a bevételekkel. (MTI)
