Már a prágai zenei élet ismert alakja volt Ullmann, mikor 1942-ben Terezínbe deportálták. A nácik kirakattáborában a zeneszerző-karmester a helyszíni lehetőségekhez szabta a zenekar hangszereit: a vonósok mellé bendzsó és harmónium is társult. Operáját nagy valószínűséggel még a premier előtt betiltották, bár Fischer Iván a múlt heti Élet és Irodalomban azt nyilatkozta: a legjelentősebb Ullmann-kutató szerint 1944 őszén a terezíni tábor szétesőben volt, egymás után szállították az embereket Auschwitzba, ezért nem került sor a bemutatóra. A mű betiltása sem lenne meglepő, hiszen az egyértelmű náciparabola, sőt elhangzik benne a német himnusz eltorzított változata is. A sztori szerint Atlantisz zsarnok császár öldöklését a Halál is megelégeli, sztrájkba lép. Így seregének haldoklóiért nem érkezik a megváltó halál. A "kaszás" egyessége a császárral úgy szól: akkor lép újra munkába, ha első áldozata ő lesz.

Deportálása előtt a kéziratot Emil Utitznak adta a komponista, és kérte, juttassa el író barátjának, Hans Günther Adlernek. A mű ősbemutatója harminc évvel később, 1975-ben volt. Most Vajda János Az öt kenyérről című kamaraoperájával közösen mutatják be. Hogy miért pont a Budapesti Mahler Fesztiválon, arról Fischer úgy nyilatkozott: "Schönberg utáni stílus, ezen belül Viktor Ullmann zenéje, nem jöhetett volna létre Mahler hatása nélkül." A ma este szólistái: Kiss Noémi, Mester Viktória, Megyesi Zoltán, Molnár Levente, Gábor Géza és Cseh Antal.

A Lukáts Andor rendezte operát novemberben még háromszor előadják a Trafóban. (Sz. K.)