Tárcacseréhez vezethet a koalíciós vita
Vajmi kevés esély van arra, hogy a csütörtöki koalíciós egyeztetésen pont kerüljön a biztosítási reformról szóló vita végére. Az újabb forduló a potenciális befektetők, a multinacionális biztosítótársaságok meghallgatásával kezdődik. Tőlük azt várják, hogy elmondják a két párt vezetőinek, milyen feltételekkel lépnének piacra. Ezt követően kezdődhet az egyeztetés. A biztosítók véleménye valószínűleg csak befolyásolhatja, de el nem döntheti a pártok közötti vitát a biztosítási reformmal kapcsolatban - állította egyik informátorunk.
De hogy mi az, ami dönt, még beláthatatlan. Mind a szocialisták, mind a szabad demokraták mélyen beásták magukat saját álláspontjukba. Kívülről nem látszik kompromisszumlehetőség.
Az MSZP és az SZDSZ a hét végi frakcióülésein ismét hitet tett korábbi, egymástól jelentősen különböző álláspontja mellett. A szocialisták csak regionálisan szerveződő, állami többségű, viszonylag nagy egészségpénztárakra bíznák az egészségügyi ellátást. Ezek tudnák garantálni szerintük a lakosság biztonságát. A szabad demokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a biztosítók ne kapjanak meg előre régiókat, versenyezzenek a tagokért. Másképp nem kényszerülnek rá, hogy a jelenleginél jobb feltételeket biztosítsanak. Szerintük enélkül nincs új rendszer, akkor inkább maradjon a központosított OEP. Legutóbb kompromisszumként azt ajánlották a nagyobbik kormánypártnak, hogy a pénztárak tagtoborzási színtere legyen a háziorvosi körzet. S azok, akik az adott területen egy megadott határnapig nem választanak biztosítót, a körzetben egyébként többséget szerző szervezethez kerülnének. A liberális álláspont szerint a módszerrel a körzetekből akár összefüggő térségek is létrejöhetnek, ahogy a szocialisták szeretnék. Akiknek azonban ez kevés.
Lapunk úgy tudja: mindkét párt számol azzal, hogy csütörtökön nem tudnak kimozdulni a patthelyzetből.
Több szocialista politikus is azt mondta kérdésünkre: egymás közt szóba került már a kormány átalakítása, az egészségügyi tárca visszavétele szocialista kézbe, ahogyan az előző ciklusban volt. E verzió nyilván minisztercserével is járna.
Felvetődött, hogy ha az SZDSZ nem enged, akkor nincs biztosítási reform. Anélkül is van elég probléma, a már bevezetett változások jelentős finomításra szorulnak. Nem véletlen - tette hozzá egyikük -, hogy a miniszterelnök parlamenti évadnyitó beszédében az egészségügyről szólva a biztosítási reformot csak a tizenegyedik helyen említette.
Hasonló gondolkodás folyik a szabad demokrata frakcióban is, ám ott a tárca viszszaadásával kapcsolatban a párt meghatározó politikusai arra kérték társaikat: gondolatkísérletként se foglalkozzanak ilyesmivel.
Szó sincs minisztercseréről - állította lapunknak Horn Gábor. Az SZDSZ három fontos terület gazdája, nem fogunk belemenni újabb hatalmi osztozkodásba. A koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár hozzátette: számára sem világos, hogy mi lehet a megoldása a vitának, de az SZDSZ biztosan nem megy bele semmibe, ami nem jobb a jelenlegi helyzetnél. A regionális rendszer pedig nem volna az. Nem presztízs, hanem a politikai felelősség sarkallja az SZDSZ-t arra, hogy kitartson saját álláspontja mellett.
l Az egészségügyi reform egy éve alatt hét vezető távozott meghatározó kormányzati hivatalok éléről. Rögtön a kormányalakítás után Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, de az őt követő Major Zoltán is alig tíz hónapig ült a székében. A finanszírozást végző hivatalból távozott Székely Tamás főigazgató-helyettes is. Néhány hónapja távozott az Országos Tisztiorvosi Hivatal vezetője, Bujdosó László, s e hivatal főgyógyszerésze, Antal Csaba is. A tárca Molnár Lajos áprilisi lemondásával túl van a ciklus első minisztercseréjén, és néhány napja egy politikai államtitkáron is. Kovács Attila hétfőn jelentette be távozását.