A próbapert a Levegő Munkacsoport támogatja, a hölgy jogi képviselőjét pedig egy másik környezetvédő szervezet, az EMLA adta. Szerintük a világon számos példa van arra, hogy hasonló perek után kártérítést fizetnek.

A főváros jogi képviselője szerint azonban nem bizonyítható, hogy a megbetegedés és a levegő szennyezettsége között egyértelmű az okozati összefüggés. Az asztmás asszony jogi képviselője viszont úgy látja, a per lényegi kérdése az, hogyan kezeli majd a jog a statisztikai valószínűséget.

A Városháza közleményben reagált: egyetért az autóforgalom csökkentésére vonatkozó civil javaslatokkal, de nem fogadja el, ha e célok érdekében bárki valótlan adatokra és öszszefüggésekre hivatkozik. "Budapestnél jobb levegőjű vidéki területeken a fővárosinál sokkal nagyobb az asztmások aránya, és az asztmában szenvedők száma az EU-ban is magasabb a budapestinél" - írták.

Annak ellenére, hogy milliós vizsgálatok bizonyították, a légszennyezés és a betegség kialakulása összefügg, kérdéses, hogyan lehet ezt egy konkrét betegre vetítve igazolni - nyilatkozta lapunknak Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai Társaság elnökhelyettese. A bírói gyakorlat - legalábbis Amerikában - már nem fogadja el azt az ellenérvet, hogy miért éppen annál a betegnél lenne felelős az adott kártékony anyag. A dohánycégekkel szembeni pereknél már 15 éve elfogadott a közvetlen bizonyítékra alapozott felvetés s a felelősség megállapítása.(K. J. V.)

Bíróságon kényszerítenék ki a gátat a Rómain

Szerdán kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a per, amelyet a római-parti ingatlantulajdonosok indítanak a fővárosi önkormányzat ellen, amiért az szerintük nem teljesítette árvízvédelmi kötelezettségét a partszakaszon. Egri Gábor, az Egyesület a Római-partért nevű szervezet alelnöke az MTI-nek azt mondta: ha számukra kedvező döntés születik, kárigényüket is érvényesíteni fogják. Szerintük egyébként a Római-part nem tekinthető ártérnek, sokkal inkább üdülőövezet, a főváros mulasztása miatt pedig sérül az ott lakók egészséghez és biztonságos élethez fűződő állampolgári joga.

Budapest 88 kilométernyi árvízvédelmi fővonalából már csak a Római-part két-három kilométeres szakaszának kiépítése hiányzik. Az 1965-ben épített - a Nánási út-Királyok útja vonalában húzódó - nyúlgát eleve ideiglenes megoldásnak készült, és mára - a garázsbeállók kialakítása miatt - meglehetősen foghíjassá vált. Az új gát nyomvonalára 14 változatot vizsgáltak, a III. kerület a part menti mobil védmű kialakítását szorgalmazza, ami nagyjából ötmilliárd forintba kerülne. A végleges nyomvonalról a hónap végén dönthet a Fővárosi Közgyűlés. A Római egyébként hullámtérnek minősül, a 70 hektáros területén az elmúlt másfél évtizedben épült lakóparkok üdülőként vannak bejegyezve: hullámtérben ugyanis tilos lakást építeni. (S. G.)