Erkölcsi kár érte őket - állítják a felperesek -, ezért fejenként százezer, összesen
19 millió 900 ezer forint nem vagyoni kártérítést követelnek, amiért a kormány tavaly tavasszal késedelmesen, csak az első választási forduló után hozta nyilvánosságra az államháztartás első negyedévi hiányáról szóló jelentést. E szerint a deficit mintegy tíz százalékkal volt több a tervezettnél.

Kalmár László - a tavaly őszi események egyik ismert szószólója, aki most a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű csoportból kikerült feljelentők képviselője - a Magyar Rádióban indokolta feljelentésüket: e szerint a kormány tudatosan tartotta vissza az államháztartási hiányról szóló információkat, a választókat megtévesztve ezzel, amiért a közvéleménynek nyilvános bocsánatkéréssel, a feljelentőknek pedig fejenként százezer forint nem vagyoni kártérítéssel tartoznak.

Takács Albert igazságügyi miniszter "első hallásra nonszensznek" minősítette a pert. A felperesek bírósági beadványa részben a miniszterelnök és a pénzügyminiszter büntetőjogi felelősségét firtatja, holott a korábban született büntetőfeljelentéseket az ügyészség elutasította. A magyar bíróságokon eddig ismeretlen volt a politikai beszéd miatti kártérítési per. Kolláth György alkotmányjogász úgy véli, a perindítás egy újabb politikai tűzijáték.

Magyar György ügyvéd úgy véli: a perlekedők kárigényüket nem tudják megindokolni. - A bíróság befogadáskor a beadvány formai jegyeit vizsgálja csupán. Ez még természetesen nem jelenti azt, hogy a felpereseknek igazat adnának. Mostanában gyakori a szereptévesztés, az igazságszolgáltatás ugyanis nem politikai fórum. Lehetetlen lesz bizonyítani, hogy "a megtévesztés miatt" hogyan és kire szavaztak a felperesek, mert a szavazás titkos volt. A kártérítés százezer forintos összegét is nehéz lesz indokolni. Miért pont ennyi? Magyar politikai "alulkulturáltságnak" tartja a pert, amellyel az ügyvéd szerint feleslegesen hozzák működésbe az egyébként is túlterhelt igazságszolgáltatást.