- Ismertem Orbán Viktort, amikor még fiatal liberális volt. Az elképzelései azóta olyannyira megváltoztak, hogy erre nem számítottam. Radikális középbaloldaliból nyilvánvalóan jobboldali politikus lett - idézte fel Watson. Mint fogalmazott, sok mindenben nem ért egyet a Fidesz elnökével, főként, amikor olyan fejleményekről van szó, amelyeknél "valamennyi párt demokrata politikusainak nagyon óvatosaknak kellene lenniük". Ilyenkor - tette hozzá Watson - Orbán nem sokat segít.

Bár az EP-képviselő szerint a Magyar Gárda egyelőre nem fenyegeti komolyan az itteni demokráciát, a politikusoknak teljesen világosan kell elítélniük a jelenséget, hangsúlyozva, hogy az ellenzékiség kizárólag demokratikus keretek között lehetséges. - Orbán adott egy példányt a nyilatkozatából. Ebben sokkal inkább a miniszterelnököt támadja, mint a Magyar Gárdát - vélte Watson.

- Bizonyos nemzetek feletti gondokra nemzetek feletti választ kell találni - foglalta öszsze az európai liberalizmus lényegét a brit politikus. Példaként az EU-tagállamok előtt álló nagy kihívásokat említette (növekvő bevándorlás, nemzetközi szervezett bűnözés, éghajlatváltozás, energiabiztonság), hozzáfűzve, hogy a nemzetek feletti megoldást éppen az unió segíthet megtalálni. A politika jobboldalán az okoz gondot, hogy az emberek inkább a "régi bizonyosságok felé húzódnak vissza". A konzervatívok a nacionalizmus irányába (csehek, lengyelek, britek), a kereszténydemokraták a katolikus ortodoxia felé (szlovákok).

Középkori erődöt hozott fel példaként Graham Watson: aki kinéz, lehetőségeket és veszélyeket egyaránt lát. A jobboldal azt mondja, húzzuk fel gyorsan a függőhidat. A liberálisok viszont azt akarják, hogy a híd maradjon lent, mert a muzulmán világgal folytatott párbeszédre és nyitott kereskedelemre van szükség. Fontosnak nevezte az EP-képviselő a szociális liberalizmust, amelyről SZDSZ-es barátaival is sokat vitatkozik; ez az irányzat beismeri, hogy néha a piac is kudarcot vallhat, és ilyenkor az államnak kell segítenie a piacgazdaság veszteseit.