Ingyencirkusz
Nem az ingyenesség, hanem annak sajátos hatása vonzott több látogatót az elmúlt három évben a múzeumokba. Mivel az állandó kiállítások ingyenessé válása miatt csökkent a bevétel, az intézmények kénytelenek voltak több "fizetős" kiállítást, programot szervezni. Ez a legfőbb tanulsága annak a hatásvizsgálatnak, amely a múzeumi ingyenesség tapasztalatait foglalta össze idén februárban. A lapunk birtokába került dokumentum adatai arra utalnak: "üzemszerű működéssel" igenis több embert lehet becsábítani a múzeumokba.
A Medgyessy-kormány az Európai Unióhoz való csatlakozás örömére - minden előzetes szakmai egyeztetés nélkül - elrendelte 2004 májusában, hogy tíz állami fenntartású múzeum összesen 24 intézménye ingyenes belépést engedélyezzen az állandó kiállításaira. A fenti körbe a legnépszerűbb gyűjtemények - Nemzeti Galéria, Szépművészeti és Nemzeti Múzeum, skanzen - mellett olyan kisebb intézmények is beletartoznak, mint a kevesek által ismert Tűzoltó vagy Orvostörténeti Múzeum. Az érintettek ráadásul attól tartottak: az ígért állami kompenzáció aligha kárpótolja őket a kieső bevételért.
- Szerényen számolva csak nálunk ebben az évben százmillió forint mínuszt jelent az ingyenesség. Ennyiből létre lehet hozni egy komplett nagy kiállítást, vagy elvégezni szá-
mos szükséges épületfelújítási munkát - mondja a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László. - Az eredetileg sem százszázalékosnak tervezett kompenzáció összegét nem célzott támogatásként kapjuk, hanem belefolyik az éves költségvetési támogatásba, az pedig évről évre kevesebb, és nincs egyensúlyban a bevételkieséssel. A sajátját a vonzó időszaki kiállítások miatt jó helyzetben lévő intézménynek tartó főigazgató hozzáteszi: az áldemokratikus intézkedés legnagyobb hibája, hogy nem a rászorulókat támogatja, hanem mindenkit, legyen az a japán turista. Ez azért sem elegáns megoldás, mert hiányzik belőle a viszonosság.
A hatásvizsgálat azt mutatja, hogy már 2004-ről 2005-re csökkent azok száma - 72-ről 64 százalékra -, akik hallottak az ingyenességről, és közülük sem volt mindenki tisztában azzal, mire is vonatkozik a kedvezmény. Az első évben a megkérdezettek 11, a másodikban 9 százaléka jelentette ki, hogy az ingyenesség ténye ösztönözte a látogatásra. Világos lett ugyanakkor az is, hogy a motiváció a szervezetten érkező iskolás- és turistacsoportok esetében működött a legerősebben. Érdekes mindenesetre, hogy sok látogató úgy vélekedett: ha neki nem is, mások számára bizonyára jó lehetőséget kínál az ingyenesség.
A tanulmány legérdekesebb adatsora azt mutatja, 2000 és 2006 között háromszorosára nőtt az érintett tíz intézmény ingyenes látogatóinak száma (470 ezerről 1,54 millióra), ugyanakkor a teljes látogatószám is megnőtt csaknem egymillióval, 1,5 millióról 2,64 millióra. Ami azt jelenti, hogy a fizető látogatók száma alig változott: 1,036 millióról 921 ezerre csökkent. Magyarán azzal, hogy az érintett múzeumok rákényszerültek az intenzívebb programszervezésre, vonzó időszaki kiállítások rendezésére és az erőteljesebb marketingmunkára, sikerült szinten tartaniuk a jegyet vásárlók számát.
- Nem tartottam szerencsésnek az ingyenesség bevezetését, a saját eszközeinkkel tiltakoztunk ellene - mondja a szentendrei skanzen főigazgatója, Cseri Miklós, aki nagy baklövésnek tartja a kormánydöntést, és amellett, hogy bővítené a kedvezményezettek körét, a jegyárakat még meg is emelné. - Pluszprogramokat, úgynevezett aktív napokat szervezünk, amelyekért már szabad pénzt kérnünk.
Mindent egybevéve, a háttérvizsgálat szerzői úgy vélik, az ingyenesség csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A fent vázolt szemléletváltás megszületése mellett kétségtelen előnynek tartják, hogy nőtt egyes intézmények ismertsége, és némileg gyarapodott a múzeumok törzsközönsége. (Baán állítja, hogy aki eddig nem járt múzeumba, ezután sem teszi, mivel nem az anyagi kérdés az elsődleges, hanem a megszólítottság hiánya.)
A tanulmány viszont nem mulasztja el megemlíteni, hogy a múzeumok tapasztalata szerint az ingyenesség nem vonzott markánsan új látogatói rétegeket: inkább, akárcsak a mintául szolgáló Angliában, itt is ugyanazok néznek kiállításokat. Igaz, immáron gyakrabban és ingyen.
