A szegregáció felszámolása nem egyszerűen kormányzati feladat, hanem mindannyiunk közös ügye és felelőssége. Vessünk véget  neki apró lépésekkel, csináljunk egy jobb Magyarországot -  hangoztatta a miniszterelnök felesége az "Egyenlő esélyekkel a rák  ellen" című konferencián mondott beszédében.
Dobrev Klára úgy vélte: bár a határon túl élő magyarok  vonatkozásában sokszor halljuk, hogy Magyarország példamutató a  kisebbségekkel való bánásmódban, a legnagyobb kisebbsége, a romák  tekintetében nincs oka a büszkeségre, inkább a szégyenkezésre.

Konkrét lépésekre, tettekre van szükség, melyek javítják a hazai  cigányság helyzetét, egészségi állapotát. A betegség azonban kéz a  kézben jár a szegénységgel, ezért az egészségfejlesztéshez meg kell  nézni, mi történik a hétköznapokban - mondta.

A kormányfő felesége megjegyezte: ha igaz az a tétel, miszerint  az egészségi állapot csak tizenegy százalékban függ az egészségügyi  intézményrendszertől, akkor amikor a szegénység leküzdéséről  beszélünk, munkahelyteremtésről, oktatásról,  infrastruktúra-fejlesztésekről, a cigányság esetében pedig a  diszkriminációról is beszélünk.

"Azt tapasztalom, bármerre járok ebben az országban, mindenki  hihetetlen okos abban, mi mindent kellene valaki másnak csinálnia  ebben a kérdésben" - mutatott rá.

Dobrev Klára megítélése szerint a fejlesztéseket tekintve sok  minden fog történni az országban a következő években. De hiába  lesznek munkahelyeket teremtő tőkeerős vállalkozások, a lakosság  harminc százaléka "foglalkoztathatatlan", mert az általános iskola  nyolc osztályában nem sajátítja el azt a tudást, mellyel állást  találhat magának.

A XXI. században már nem lehet ásót, lapátot, vagy kapát adni  valaki kezébe és azt mondani, dolgozz, hiszen már az autópályákat is  gépekkel építik. Csak annak lesz munkája, aki képes mondjuk a gépek  használati utasítását elolvasni - hangsúlyozta.

Dobrev Klára közölte, ez a harminc százaléknyi funkcionális  analfabéta az ország legszegényebb rétege, főként a romák közül  kerül ki.

Magyarázata szerint ez azért történik, mert "a magyar  iskolarendszer öt-hat éves kora körül azt mondja a szegény gyerekre:  te buta vagy." A gyerekeket egymással hasonlítja össze és ugyanolyan  teljesítményt vár el a szegény szülők gyerekeitől, mint a  tehetősebbekétől. Ráadásul egy pillanatra sem ad esélyt arra, hogy  azok legyenek, amikre a képességeik predesztinálják őket.

A miniszterelnök felesége egy felmérést hozott fel példának,  miszerint Európában Magyarországon a legnagyobb az összefüggés a  szülők társadalmi, vagyoni helyzete és a hetedik osztályos gyerekek  matematikatudása között.

Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolarendszer nem csökkenti,  hanem növeli a társadalmi különbségeket. Szegregál, tehát a  legfontosabb feladatát nem tölti be. Pedig egy hely van, amely  tompíthat a társadalmi különbségeken, az az iskola - fogalmazott.

Dobrev Klára közölte: az elmúlt hónapok egyik nagy eredménye  volt, hogy a kormányzat hadat üzentek a szegregált iskoláknak,  megszüntetve a "szabad iskolaválasztásnak" hívott gyakorlatot,  amelyből idővel "az iskolák szabad szülőválogatási gyakorlata" lett.

"Ebben nem a polgármesterek, vagy a pedagógusok hibásak, hanem  mindannyian azok vagyunk" - jelentette ki.
Muszáj véget venni annak a körforgásnak, hogy a szegény  gyerekből buta gyerek, buta gyerekből pedig beteg felnőtt lesz.  Ehhez tenni kell a hátrányos megkülönböztetés ellen. De a csendben maradás nem elég, mert az a diszkrimináció kezdete - mondta.

(MTI)