Koszovóban szürke a diplomácia színe

Amerika és Oroszország ütközőpályán, a közös európai külpolitika pedig széthullóban Koszovó ügyében.

- Nem tudom elképzelni, hogy a végén olyan helyzetbe kerüljünk, melyben Oroszországnak és az USA-nak szilárd pozíciói vannak, Európáé pedig egyszerűen nem létezik - mondta Luís Amado, az EU soros elnöki tisztét betöltő Portugália külügyminisztere Koszovóról. Az események éppen ebbe az irányba mutatnak, mivel a hétvégi kétnapos külügyminiszteri tanácskozáson nem sikerült "összefésülni" az unió 27 tagjának szempontjait. Úgy tűnik, Nagy-Britannia és Franciaország kész az USA oldalán elismerni Koszovó függetlenségét, Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia elutasítja ezt, mások pedig, köztük Németország, ingadoznak.

Az ENSZ koszovói biztosa, Martti Ahtisaari a tartomány fokozatos függetlenedését javasolta, de ezt a BT-ben az olajdollárokon meggazdagodott Oroszország elvetette. Ezen felbátorodva Szerbia a múlt héten katonai erőszakkal fenyegetőzött. A kétmillió koszovói albánság szervezetei pedig heves tiltakozást ígérnek, ha nem kapják meg a függetlenséget.

Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős főcsoportfőnöke kijelentette: Washington kész elismerni Koszovót, ha kikiáltják a tartomány függetlenségét. A kijelentés után Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő felszólította az ENSZ-t, tartsa féken az USA-t Koszovó ügyében. Vuk Jeremics külügyminiszter közölte: magyarázatot várnak Washingtontól.

A legnagyobb nyomás azonban a Koszovó jövőjéről tárgyaló "trojka" harmadik tagjára, az EU-ra nehezedik. Sokan ezt tartják a közös európai külpolitika vizsgájának. A hét végén Franciaország elutasította a Koszovó felosztására tett holland javaslatot. Ausztria több országgal azt az olasz ötletet vetette el, amely gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat ajánlott volna Szerbiának. A külügyminiszterek abban sem tudtak megegyezni, mit lépjenek egy egyoldalú függetlenségi nyilatkozat esetén. Az EU nevében közvetítő Wolfgang Ischinger szerint a fekete és a fehér között rengeteg árnyalat van a diplomáciában, s most a megfelelő szürke árnyalatot keresik. Németország londoni nagykövete korábban már lapunknak is kifejtette: Koszovó az EU problémája, bármi is történjen, az árát nem Moszkva vagy Washington fogja megfizetni.

Magyarországot a hét végén a Reuters a Koszovó függetlenségét elutasító táborba sorolta, ez azonban tévedés. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az augusztusi nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy Koszovó ügyében Magyarországnak az amerikai álláspontot kell követnie. Udvardi Iván külügyminisztériumi szakállamtitkár a NOL-nak adott interjúban elmondta, Budapest szeretné, ha az EU és a NATO egységes álláspontra jutna, de az uniós álláspont kialakítása bizonytalan BT-határozat nélkül. Magyarország a magyar kisebbség miatt is a térség stabilitását szolgáló megoldásban érdekelt.

Az albánok most az USA-ra számíthatnak

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.