A Le Monde című francia napilap vasárnapi számában közölt előzetes eredmények szerint az Isztiklal 52 mandátumot szerzett. A  választás nagy esélyesének tartott, iszlamista Igazság és Fejlődés  Párt (PJD) a második helyre szorult 47 képviselői hellyel.

Az előző törvényhozásban két laikus párt, a Népi Erők  Szocialista Szövetsége (USFP) és az Isztiklal (Függetlenség) volt a  legerősebb: előbbinek 50 fős frakciója volt, utóbbinak mindössze két  mandátummal jutott kevesebb. Az USFP azt remélte, hogy a választók  megjutalmazzák a kormány óvatos gazdasági és szociális reformjaiért,  de a mostani eredmények szerint csak az ötödik helyen végez és 36  képviselői helyre számíthat.

Az előzetes eredményeket Sakíb Benmúsza marokkói belügyminiszter  hozta nyilvánosságra, fenntartva, hogy a mandátumok megoszlása még  változhat a hivatalos végeredmények vasárnap estére tervezett  kihirdetéséig. Az iszlamista ellenzék szerint a választásokat  elcsalták, a voksokat megvették.

"Piszkos pénz áramlott a választási rendszerbe. Ezt előre  láttuk, és meg is állapítottuk" - jelentette ki Lahcen Daúdi, a PJD  elnökhelyettese. "Ez nem csak számunkra szomorú, hanem a marokkói  demokráciára nézve is".
A szavazást 19 ország 52 megfigyelője ellenőrizte, akik első  értékeléseikben úgy foglaltak állást, hogy a szavazás tiszta volt.  Részletes jelentésüket néhány héten belül ígérik. A megfigyelők  csoportját vezető, bolíviai Jorge Fernando Quiroga az iszlamisták  korrupciós vádjával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nem  tapasztaltak ilyesmit.

Washingtonban jelezték, hogy figyelemmel kísérik a szavazást. A  Fehér Ház reményének adott, hogy az Egyesült Államoknak a  demokráciáért folytatott közel-keleti és afrikai kampánya hozzájárul  a szélsőséges iszlám eszmék visszaszorításához.

A 15,5 millió választásra jogosult állampolgár 325 képviselői  mandátum sorsáról döntött 33 politikai párt és 13 független lista  jelöltjei közül. 295 képviselőre 95 választási körzetben szavaznak,  míg 30 - nők számára fenntartott - képviselői helyet egy külön  "országos lista" jelöltjei közül tölthettek be. A részvételi arány  alig 37 százalékos volt a VI. Mohamed trónra lépése óta második  parlamenti választáson.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy melyik párt alakíthat kormányt, de  a marokkói választási törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy  egyetlen politikai szervezet uralja a parlamentet. (Mostanáig egy  balközép koalíció kormányzott, amely hat párt összefogásával alakult  meg.) A miniszterelnököt és a fontosabb tárcák vezetőit az uralkodó,  a hatalom tényleges birtokosa nevezi ki, aki nem csak a  kormányügyeket intézi és a hadsereg legfőbb parancsnoka, de az "Amir  al-Muminin" (a hívők parancsnoka) cím birtokosaként vallási vezető is.

(MTI)