Gyurcsány: "életük egyik legnehezebb konfliktusa lehetett"

Magyarország remek politikai teljesítményt nyújtott 1989-ben, amiért  Németországtól és Európától is nagy megbecsülést kapott - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Az első tégla a berlini falból  elnevezésű ünnepi konferencia nyitóbeszédében a Parlamentben vasárnap.

Gyurcsány Ferenc szerint a közép-kelet európai diktatúrák azért omlottak össze sorban, mert a névtelen, hétköznapi emberek felmondták az engedelmességét, új világot akartak építeni. Ezt a vágyat egészítette ki, hogy voltak olyan vezetők, akik belátták: a nemzet ügye elválaszthatatlan a szabadság és a demokrácia ügyétől.
A kormányfő ezek közé a politikusok közé sorolta többek között Mihail Gorbacsovot, Németh Miklóst és Horn Gyulát. Nagyszerű emberi bátorságnak és helytállásnak nevezte: képesek voltak arra, hogy  túllépjenek évtizedes meggyőződésükön, hitükön, ami életük egyik legnehezebb konfliktusa lehetett.

A Berlini Fal a 80-as években - videó



Magyarország világosan döntött, a két út, a táborhoz való hűség és a demokratizálódás útjának megnyitása között, az utóbbi mellett - hangoztatta.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: ha szimbólumot kellene találnia, az egy torta lenne, mivel felnőttek lettünk, hiszen a határnyitástól egy másik határ, a schengeni megnyitásáig 18 év telik el.
Nehéz felnőttnek lenni, a szabadság eufóriával tölti el az embert, de a szabadsággal együtt járó felelősség terhe időnként politikusnak és átlagembernek is iszonytatóan nehéz - jelentette ki.

Kovács László: Horn Gyula kulcsfigura lett

Kovács László szerint a nemzeti összefogás szép példája volt  1989-ben az a folyamat, ahogy a határnyitáshoz eljutottak. Az akkori  külügyi államtitkár szerint ez nem egy emberhez köthető a határnyitás, mert sokan különböző posztokon megtették, amit meg  kellett tenni. Ide sorolta Horn Gyula volt külügyminisztert és a tárca apparátusát, akik a javaslatot tették, azt előkészítették és lebonyolították, Németh Miklós volt kormányfőt, aki a javaslatot jóváhagyta, Horváth István belügyminisztert, aki felelősséget vállalt a határőrség tevékenységéért, a máltai szeretetszolgálatot, amely segítette a menekülteket, valamint az ellenzéki erőket, az MDF-et és az SZDSZ-t, amelyek támogatták a határnyitást. Szavai szerint azért Horn Gyula lett a határnyitás kulcsfigurája, mert a '80-as évek eleje óta kezdeményező módon folyamatosan az ország nyugat felé nyitásáért dolgozott.
Kovács László megjegyezte, ma is ilyen nemzeti összefogásra lenne szükség. A volt külügyi államtitkár úgy látja, Magyarország  abban az időben folyamatosan kihasználta a megnövekedett mozgásteret, amely a szovjet vezetésben kialakult és amely Gorbacsov hatalomra kerülése után még jobban érzékelhető volt.

Kovács László úgy emlékszik, az nyilvánvaló volt, hogy a Magyarországon tartózkodó keletnémeteknek nem adhatnak menekültstátuszt, hiszen nem is akartak letelepedni az országban és nem tehették meg azt sem, hogy hazatoloncolják őket.
Hangsúlyozta, mindenképpen olyan megoldást kellett találni, ami jogilag védhető. Volt olyan javaslat is, hogy részletekben, titokban éjszakánként vigyék át az osztrák határon a menekülteket, de ez technikailag is kivitelezhetetlen lett volna.
A politikus felidézte, a döntés előtt folyamatosan tesztelték a szovjet vezetést, de egy idő után egyértelművé vált, hogy nem avatkoznak be. Kovács László felhívta  figyelmet arra, hogy a mai napig több tévhit él a határnyitással kapcsolatos döntésről. Példaként említette, hogy vannak, akik azt állítják, a reformerek és  a keményvonalasok belső vitája miatt tartott ennyi ideig a döntés  meghozása. Vagy azt, hogy egy másik verzió szerint Magyarország túl nagy ellentételezést kért a határnyitásért cserébe. Ezek közül egyik sem igaz - közölte
Álláspontja szerint az akkori vezetők közül senkiben nem merült  fel, hogy a határnyitás miatt leomlana a berlini fal. Ez bónusz volt, egy nem várt jutalom.

Dominó effektus. Horváth István, a konferencia ötletgazdája, akkori bonni nagykövet úgy fogalmazott, a kormány határnyitásról szóló döntésével  egy dominó effektust indított el, amely végül a kelet-közép-európai  kommunista rendszer összeomlásához vezetett.

Levegő a fuldoklóknak. Kozma atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a  konferencián arról beszélt, hogy 1989-ben Magyarország félretette a legközvetlenebb érdekeit és korábbi politikáját, mert "a fuldoklókat levegőhöz kellett juttatni".

A rendezvényen betegsége miatt nem vett részt Horn Gyula és a szervezők tájékoztatása miatt egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg Németh Miklós.

Genscher: Magyarország végezte el a legnehezebb feladatot

Köszönetet mondott Magyarországnak a német újraegyesítésben  vállalt szerepéért Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter az ünnepi konferencián. Magyarország történelmi érdeme, hogy nyugati határa megnyitásával kiverte az első téglát a berlini falból, ami a legnehezebb feladat volt Németország újraegyesítésében. Méltatta Németh Miklós akkori miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter szerepét, akik "a megfelelő időben megfelelő döntést hoztak". 

Rita Süssmuth, a Bundestag volt elnöke is háláját fejezte ki a  korabeli magyar vezetésnek, amelynek "különleges bátorságát"  Németország soha nem felejti el.

Franz Vranitzky egykori osztrák kancellár beszédében  hangsúlyozta, hogy az ünnepi megemlékezés a transzatlanti  partnerkapcsolat nélkülözhetetlenségéről is szól, utalva ezzel az  Egyesült Államoknak a ,89-es eseményekben betöltött szerepére.

A konferencia külföldi vendégei között a politikusokon kívül  szót kaptak történészek, diplomaták és gazdasági szakemberek is,  akik elemezték a 18 évvel ezelőtti eseményeket.

Hans-Dietrich Genscher a rendezvény szünetében az MTI-nek  elmondta: kiváló ötletnek tartja azt a magyar javaslatot, hogy a  határnyitás 2009-ben esedékes 20. évfordulóját Magyarország, Németország és Ausztria közös rendezvényen ünnepelje.

(MTI)