Ischinger - aki az egész uniót képviseli az orosz és az amerikai megbízott mellett a közvetítői trojkában - rendkívüli intenzitással fogott a dologhoz. Szombaton beszámolt eddigi tárgyalásairól, és azon a véleményen van, hogy a feleknek megadott 120 nap alatt el lehet jutni a megállapodáshoz, vagy legalább is közeledni tudnak az álláspontok.

"Ez azért nagyon fontos, mert úgy tűnik, hogy eddig nem is volt nagyon érdemi részvétel a folyamatban. A szerb és a koszovói albán delegációnak tudomásul kell vennie, hogy ez a 120 nap áll a rendelkezésükre, s ez nem hosszabbítható meg, ez egyszeri lehetőség" - mondta Göncz Kinga.

A külügyminiszterek azt ígérték, hogy fenntartják egységüket Koszovó státusa ügyében még akkor is, ha kudarcba fullad az utolsó közvetítési kísérlet a szerbek és albánok között. Ennek az egységnek a mibenléte azonban még nem tisztázott.

Luis Amado, az unió soros elnökségét adó Portugália külügyminisztere szerint a legnagyobb kockázat az, ha Európa megosztottnak mutatkozik ebben az ügyben. Világos álláspont nélkül Európa azt kockáztatja, hogy elveszti teljes befolyását az ügyben, teret engedve Oroszország és az Egyesült Államok javára.

"Érthetetlen lenne, ha a folyamat végére Oroszország és az Egyesült Államok szilárd álláspontot alakítana ki, Európának pedig nem lenne álláspontja. Minden hitelünket elvesztenénk a külpolitikában" - jelentette ki a portugál diplomata, hozzátéve, hogy a Viana do Castelóban összegyűlt összes kollégája "ugyanígy érez".

Olli Rehn bővítési biztos szerint sem szabad, hogy Európa kezéből kivegyék ezt a dossziét. "Ez külpolitikánk nagy próbatétele... Koszovó mélyen európai probléma, s miénk a folyamat irányításának a felelőssége" - jelentette ki.

Mindenki egységről beszél, mindenki érzi ennek szükségét, még ha jelenleg vannak is eltérések - mondta Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter.

Hírügynökségi jelentések szerint a kisebbségek szakadár törekvéseitől tartó Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia vonakodik a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának jóváhagyásától, Franciaország és Nagy-Britannia viszont kész elismerni Koszovó szuverenitását.

A svéd és a cseh külügyminiszter óva intette a koszovói albán vezetőket a függetlenség egyoldalú kinyilvánításától. "A koszovóiaknak nagyon ajánlatos összhangba hozniuk lépéseiket az unióval... mi biztos nem leszünk az első, akik elismerjük őket" - mondta Karel Schwarzenberg, a cseh diplomácia vezetője. A svéd Carl Bild azt hangsúlyozta, hogy az unió tagjai szilárdan támogatják Wolfgang Ischinger közvetítő erőfeszítéseit, és ő is úgy vélekedett, hogy a kompromisszum még lehetséges.

Ischinger maga közölte, hogy az Ahtisaari-terv még a tárgyalóasztalon van. "A nehézségek nagyok, a megállapodás esélye csekély, de létezik" - mondta.

Olaszország felvetette, hogy Belgrádot talán azzal lehetne ösztönözni a kompromisszum keresésére, ha felajánlanák neki az uniós tagjelölti státust, de több ország jelezte, hogy Szerbiának ehhez előbb a hágai törvényszékre kell küldenie a háborús bűnösöket.

A konferencián csak kisebb figyelmet tudtak szentelni a közel-keleti kérdésnek, de azt leszögezték, hogy egységesen kell kezelni az egész régiót, egyszerre kell figyelni Libanonra, Szíria problémáira, az izraeli-palesztin válságra, és nem lehet csak Irakra összpontosítani.

Az értekezlet alkalmából Ján Kubis szlovák külügyminiszter külön találkozót kért magyar kollégájától, és kifejtette, hogy Pozsonyban aggódnak a Magyar Gárda megalakulása miatt. A rövid megbeszélésen Kubis hangsúlyozta, hogy "a magyar kormány reakcióját megfelelő erősnek és egyértelműnek találták, de nem volt számukra igazán megnyugtató a köztársasági elnök és a Fidesz reakciója" - mondta el az MTI-nek Göncz Kinga.

A magyar külügyminiszter jogosnak minősítette, ha egy országban figyelemmel kísérik azokat a történéseket, amelyek a szomszédban zajlanak, és amelyek veszélyt jelenthetnek a demokráciára nézve. "Biztosítottam arról, hogy a magyar kormány nagyon keményen fellép". Hozzátette, hogy "a magyar kormány ugyanilyen figyelemmel kíséri azt, hogy Malina Hedvig ügyében valóban politikai befolyástól mentes, jogállami módszereknek megfelelően fog-e döntés születni, s ugyanebben a keretben tette szóvá annak idején Ján Slota magyarellenes megjegyzéseit" - jelentette ki Göncz Kinga.

Abban maradtak - mondta az MTI-nek nyilatkozva a külügyminiszter -, hogy "ez egy lehetséges munkamódszer: ha kérdéseink vannak, feltesszük, ha fenntartásainak, illetve aggodalmaink vannak, akkor azt szóvá tesszük".

(MTI)