Amióta globális méretekben tetszenek alkalmazni azt a felfedezést, hogy ha valakit sokáig hülyének néznek, az idővel tényleg elhülyül, mert az emberi természet alapvetően olyan, hogy szeretne megfelelni az elvárásoknak, nos azóta kezd sokkal egyszerűbb lenni az életem. De tényleg! Semmi lacafaca, semmi morfondír, megeszek mindent, amit elém raknak.

A Medián minapában engem is belemért a felmérésébe a tervezett népszavazással kapcsolatban, és én is a többséggel együtt mind a kilenc kérdésre igennel szavaztam, még akkor is, ha némely okoskodók azt állítják, hogy a kérdések közül több is homlokegyenest ellentmond egymásnak. Na és? Erről én tehetek? Tessenek szívesek lenni olyan kérdéseket feltenni, amelyekre igennel lehet válaszolni! Vagy nemmel, persze. Mert én nem vagyok eleve az igenekbe beleesve. Ha azt tetszenek mondani, hogy holnaptól a nem a menő, akkor én igenis nemmel fogok szavazni mindenre, ha törik, ha szakad. Csak tessenek engem nagyon világosan és érthetően irányba állítani, és onnantól kezdve megyek én akár magamtól is arra, amerre kell.

De könyörgöm, ne tessék nekem az igenes, meg a nemes kérdéseket összekavarni, mert akkor esetleg elveszítem a fonalat. Vagy még rosszabb, elkezdek gondolkodni. Mert megmondom az őszintét, még néha most is előfordul velem, hogy ha nem figyelek oda eléggé, akkor elgondolkozom. Elgondolkozom, tehát elvagyok. Ha értik, mire gondolok.

Nem tehetek róla, a régi rossz szokások visszajönnek még néha. Tudják hogy jártam a dioxinnal szennyezett guar-gumival? Nem figyeltem oda eléggé, és belegondoltam, amikor arról értesültem a lapokból, hogy tavasszal benyomtam vagy egytonnányi mérgezett alapanyaggal készített terméket. Hogy pontosan miféle terméket, meg hogy ki volt a méregkeverő, azt nem kötötték az orromra - csak annyit, szegedi illetőségű cégről van szó - azzal az indokkal, hogy utólag nem érdemes pánikot csinálni. Benyomtuk, oszt jó napot, felejtsük el! Aki felrúgta a talpát tőle, azt már úgyse érinti a dolog, aki pedig megmaradt mégis, azt utólag nem érdemes idegesíteni, mert a pánik rossz tanácsadó.

De azt is mondták, azért se kell pánikolni, mert végül is annyira felhígult a méreg, mire megettük, hogy már tulajdonképpen nem is volt annyira ártalmas. De azért zároltak belőle vagy ezer tonnát. Ha nem ártalmas, miért kellett zárolni? - valamikor de sokat töprengtem volna ezen, ám amióta elhülyültem, nem akadok fenn ilyen semmiségeken.

De azért én is elkövettem egy hibát, mert eszembe jutott tavaly karácsony, amikor szar került a szaloncukorba. Akkor is azzal nyugtatták a népet az illetékesek, hogy a szalmonella annyira felhígult mire felkötöttük a karácsonyfára, hogy már nem is volt ártalmas az egészségre. Nyugtatás ide, nyugtatás oda, amikor ettem a szaloncukrot, azért mégiscsak volt egy szar érzésem, az igazat megvallva.

Akkor se mondták meg, melyik cég rondított bele az ünnepünkbe, akkor is arra hivatkoztak, hogy nincs szükség pánikra. Most is ez történt. Mondta is a Fidesz, hogy hülyének nézik a fogyasztót, csak azt nem tudom, hogy miért kéne ezen fennakadni. A fogyasztókat, a polgárokat, a lakosokat ma már mindig mindenki hülyének nézi, és idővel hozzászoktunk, hogy ez a világ működésének rendje.

Csakhogy most ennek éppen az ellenkezője történt. A fogyasztót okosnak nézte a szerv. Az a szerv, amely rendszeresen nyilvánosságra hozza, hogy hol végzett vizsgálatokat, és azok milyen eredménnyel jártak. És mivel a szennyező anyagokkal kereskedő cégek között csupán egyetlen egy szegedi található, még a nagyon hülye fogyasztónak se kellett túl sokat gondolkodnia azon, hogy ki lehetett a hunyó.

Én most már csak attól félek, hogy hanyagságból, nemtörődömségből felelőtlen elemek megint visszaszoktatják a népet a gondolkodásra. Akkor aztán megint mindenféle egyéni nézetek, meg vélemények lesznek, az emberek elkezdenek megint összevissza szavazgatni, hol erre, hol arra. És annak tudják mi lesz az eredménye?

Ez.