- Mikor kezdődött ateizmusa? Családi örökségnek tekinthető?

- Nem, szüleim anglikán hitben neveltek, és legalább egy évben egyszer, karácsonykor elmentünk a templomba. Körülbelül kilencéves lehettem, amikor kétségeim támadtak, mert rájöttem, többféle vallás létezik, így nyilvánvalóan nem lehet mindegyiknek igaza, és véletlennek tekinthető, hogy én éppen protestánsnak születtem. Ettől függetlenül tizenhárom éves koromban még konfirmáltam, de két évvel később már véglegesen szakítottam az egyházzal és a vallással. Ez nem jelenti azt, hogy családommal együtt ne mennék el karácsonyi énekeket hallgatni, ám ezt a közösségért, a hangulatért teszem.

- Mi az alapvető problémája a vallással?

- A dolog rendkívül egyszerű. Nem hiszek benne, miközben szenvedélyesen a szívemen viselem az igazságot. Különösen az általában veszélytelennek tartott, mérsékelt hívőkkel van bajom. Értelmetlennek és elfogadhatatlannak tartom, hogy a vallásos hit bizonyítékok nélkül vesz tudomásul dolgokat. Azt, aki egy keresztkérdés elől azzal tér ki, hogy ez a hite, nem kell megmagyaráznia, már csak egy lépés választja el a szélsőséges kisebbségtől, amely azt állítja, vallásos hite gyilkosságra szólítja fel, vagy öngyilkos merénylővé válik. Nehéz jobb belátásra bírni valakit, aki érvek helyett a vallásos hitére hivatkozik.

- Jobban járnánk a vallás nélkül?

- Annyiban feltétlenül, hogy arra az egyetlen világra tudnánk koncentrálni, amelyben élünk. Más kérdés, hogy csillagászati mennyiségű ember nem születne meg, így aki volt olyan szerencsés, hogy világra jött, jobban értékelné az életet, és nem ácsingózna a túlvilág után.

- Könnyebb lenne a helyzet, ha alternatívát tudna kínálni azoknak az embereknek, akik támaszt, vigaszt találnak a vallásban. Itt van például a McCann család, akiknek négyéves gyermekét, Madeleine-t május elején rabolták el egy portugáliai üdülőhelyről, és azóta számos alkalommal hallottuk, hogy kizárólag vallásos hitük segíti őket a túlélésben.

- Pontosan erről van szó! Miért, visszahozta nekik a vallás a gyereküket? Nem tudom felfogni, miért vigasztalódnak emberek valamiben, ami szemmel láthatólag nem működik. Különben is, nekem semmiféle kötelezettségem nincs, hogy enyhítsem bárkinek a fájdalmát, kompenzációt nyújtsak. Az én dolgom az igazság feltárása. Ha a világ sötét, borús, barátságtalan, boldogtalan hely, mit lehet ellene tenni? Ez van, ezzel kell élni. Véleményem szerint ez nem így van, de attól, hogy valami vigasztaló, még nem feltétlenül igaz. Persze mi, ateisták is tudunk valamit kínálni. Gondoljon csak a művészetre, a természetre, a tudományra, az irodalomra és más értékekre, melyek miatt érdemes élni! Engem a természettudomány mindenképpen boldoggá tesz, segít megértetni a világot, a környezetet, megmagyarázza, miért létezünk.

- Bizonyítékokról szólva: első számú szakterülete terén, az evolúció érvényességével kapcsolatban ma már nincsenek kétségei?

- Nagyon, nagyon, nagyon meg lennék lepve, ha olyan tények kerülnének elő, melyek megkérdőjelezik az evolúciót. Tény, hogy a csimpánzok, macskák, denevérek és más emlősök az unokatestvéreink. Meglehetősen meg lennék lepve, ha megdőlne, hogy a darwini természetes kiválasztódás elve az evolúció egyik legfontosabb hajtóereje. A folyamat egyszerű alapokból épül fel, és a kezdeteket könnyű megmagyarázni. Gyakran szokták mondani, hogy miután az evolúció a múltban történt, nincsenek rá közvetlen bizonyítékok. Utalásokat azonban milliószámra találunk, például az állat- és növényvilágban szétszóródott DNS-kódokban. Rengeteg tény mutat ebbe az irányba, ugyanakkor egyetlen konkrétum sem támasztja alá ennek ellenkezőjét. Kövületeket eddig csak a megfelelő helyeken találtak, és igaz, hogy ezek a fosszíliák hiányosak, de nem kerültek elő ősleletek, melyek érdemben cáfolták volna az evolúciót. Keresztény, muzulmán, zsidó és más vallásos elméletek vitatják, olyan emberek utasítják el, akik szó szerint értelmezik szentírásukat. Európában, Nagy-Britanniában szerencsére kevés ilyen primitív vélemény fogalmazódik meg, de az amerikaiak, azok, akik George W. Bushra szavaztak, éppen járványos betegségen esnek át.

- Hogyan egyeztethető össze a génterápia, géntechnológia, az ún. dizájner bébik koncepciója a darwini evolúció elméletével?

- Természetesen eltorzítják, hiszen arról van szó, hogy emberek ellenőrzésük alá próbálják vonni a természetes kiválasztódás folyamatát. Míg korábban az evolúció véletlenszerű mutáció, majd irányítás nélküli, nem szándékos szelekció keretében történt, most a mutációt és a szelekciót is befolyásolni lehet. Utóbbira ugyan már több száz éve van példa, fajkutyák tenyésztésével vagy rózsák termesztésével. Különös tény, hogy ugyanezt már régen meg lehetett volna tenni humán élőlényekkel is, kreálni lehetett volna külön magasugró, szénbányász, futó, matematikus stb. fajokat, de ettől mindig visszariadtunk. Nagyon komolyan el kell gondolkozni azon, milyen következményekkel jár az élet természetes rendjének a felfordítása.

- Milyen negatív mellékjelentésekre gondolt, amikor a The God Delusion címet adta a kötetének?

- Azt hiszem, Sam Harris filozófus - A hit vége című mű szerzője (R. H. V.) - fogalmazott úgy, hogy ha egy ember hisz egy abszurd dologban, akkor őrültnek tartjuk, ha sokan, akkor vallásról beszélünk. Meg kell azonban különböztetni a "naiv" vallásosságot, amely egy természet fölötti apafigurában hisz és a szofisztikált einsteini vallásosságot. Einstein nem egy személyes Istenben hitt, hanem egyszerűen gyakran használta az isten szót mint annak metaforáját, ami rejtélyes és csodálatos az univerzumban. Einstein szívesen írta le így a nem személyhez fűződő nagyrabecsülést. Ez nem illúzió. A baj az, hogy az egymással összeegyeztethetetlen hitek közötti vitákat nem lehet józan érvek alapján megoldani, ezért szélsőséges esetekben elkerülhetetlen az erőszak kialakulása. A tudósokat és a vallási fanatikusokat többek között az különbözteti meg, hogy az előbbiek vitatkoznak egymással, újabb és újabb érvekkel próbálják meggyőzni egymást, de nem mennek ölre.

- Érez bizonyos növekvő ellenszenvet a vallással szemben a fanatikusok által elkövetett atrocitások, 9/11, 7/7 és egyéb brutális támadások miatt?

- Feltétlenül, és ezért is gondoltam, hogy érdemes megírni a könyvet. Különösen Amerikában tapasztaltam, hogy sok ember először meri kimondani, hogy nem hisz Istenben. Különben egy percig sem gondolom, hogy csak a vallás teheti gonosszá az embert, sokan különben is azok. Ahogy Stephen Weinberg, a Nobel-díjas fizikus vélte, "jó emberek jó dolgokat csinálnak, rossz emberek rossz dolgokat csinálnak, de ahhoz, hogy jó emberek rosszat tegyenek, a vallásra van szükség". Ez azt jelenti, hogy jó embereket rá lehet beszélni gonoszságok elkövetésére, mert komolyan, őszintén hiszik, hogy ez a helyes dolog. A 9/11-es repülőgéprobbantók biztosak voltak abban, hogy Allah nevében a legnemesebben járnak el, azaz, azt hiszem, az elvakult hit késztette őket az ördögi cselekedetre.

- Oxfordi professzor kollégája, Timothy Garton Ash a The Guardian hasábjain bírálta önt, amiért figyelmen kívül hagyja mindazt a pozitívumot, amit a kereszténység, a judaizmus és az iszlám nyújtott az európai civilizációnak. Mit tud mentségére felhozni?

- Soha nem vitattam e vallások óriási hozzájárulását a kultúrához, a művészetekhez. Könnyű megérteni, miért született annyi jelentős műalkotás a vallás befolyása alatt. A művészeknek szükségük van mecénásokra, oda vonzódnak, ahol megfizetik őket. A történelem során, különösen a római katolikus egyház óriási vagyonnal rendelkezett és adott munkát a képzőművészeknek, építészeknek, zenészeknek. Sokszor próbálom elképzelni, milyen mennyezetet festett volna Michelangelo, ha nem a Sixtus-kápolnára, hanem egy nagy természettudományi múzeum díszítésére kapott volna megbízást. Néhány kiemelkedő vallási témát méltónak tartanak arra, hogy jelentős zenei és képzőművészeti alkotásokat ihlessenek meg. Krisztus keresztre feszítése, ez a borzalmas történet olyan fenséges muzsikában jelenik meg, mint Bach Máté-passiója.

- Az ön vesszőparipái közé tartozik, hogy az emberi jogok képviseletében felemeli szavát a felekezeti iskolák és a "muzulmán gyerek", "keresztény gyerek", "zsidó gyerek" stb. megbélyegzőnek nevezett kifejezés ellen. Mi az elvi kifogása az egyházi felügyelet alatt oktatás ellen?

- Úgy érzem, a gyerekek ártatlan áldozataivá válhatnak a doktrínáknak. Befolyásolhatók, és befolyásolni is kell őket, de azt szeretném, ha önálló gondolkodásra tanítanák őket, független véleményt alkotnának, kérdéseket tennének fel, ragaszkodnának a tényekhez, bizonyítékokhoz. Ezt az ideális helyzetet nem lehet mindig megvalósítani, de a felekezeti iskolák eleve olyan hitet sulykolnak bele a növendékekbe, melyek élesen különböznek a más egyházi intézményekben oktatott felfogásoktól. Ez szektariánus viszályokhoz vezet, mint a rettenetes konfliktusok Irakban, korábban a volt Jugoszláviában, Indiában, Pakisztánban, Észak-Írországban, ahol az embereknek nincs más okuk az egymás elleni fegyveres harcra, mint a vallási különbségek. A szegregált iskolák sok-sok nemzedékre bebetonozzák ezt a mesterséges, teljesen felesleges és értelmetlen megosztottságot. Arról nem is beszélve, mennyi valótlanságot tanítanak, és milyen általános, hogy a hittan "eltéríti" a természettudományi órákat, és elfeledkeznek az evolúció oktatásáról. Ezt elvetemült gonoszságnak tartom, ugyanúgy, mint a gyerekek vallásos címkézését. Ahogy nem mondják egy négyévesre, hogy "marxista gyerek", "humanista gyerek", "konzervatív gyerek", vagy akár "keynesi gyerek", ugyanúgy nem lenne szabad "keresztény", "muzulmán" stb. gyerekként emlegetni.

- A The God Delusion kapcsán rengeteget szerepelt a nyilvánosság előtt, több tévésorozatot is vezetett. Nem inflálja ezzel természettudományi munkásságát, sőt kockáztatja tekintélyét?

- Valójában ez az első munkám, amely nem szigorúan természettudományi jellegű. Lehet, hogy várhattam volna még egy-két évet a megjelenésével, amikor nyugdíjba vonulok. Meggyőződésem azonban, hogy rá kellett mutatnom arra, mennyire összeegyeztethetlen a természettudomány és a vallás.

- Van önnek egy magyar vonatkozása, melyről feltétlenül beszélnünk kell. Professzori tevékenységét 1995 óta Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly, a Microsoft egykori szoftverfejlesztője szponzorálja.

- Simonyival nagyon jó személyes barátságba kerültem az évek során. Akkor ismerkedtünk meg, amikor az Oxford Egyetem felkérte, támogassa egy jelentős adománynyal a természettudomány népszerűsítésére létrehozandó státust. Charlesnak köszönhető, hogy lényegében kivonhattam magam az oktatásból, és kizárólag a nemzetközi tudományos ismeretterjesztésnek szentelhetem az időmet, egyben egy nálam fiatalabb oktató vehette át a tanszéki munkámat. A meghatározatlan időre szóló ösztöndíj visszavonulásom után egy pályázat útján kiválasztott utódra száll. Hálám jeléül egyébként magam is létrehoztam egy alapítványt, melyből egy Simonyi nevét viselő és részvételével tartott rangos természettudományos előadást tudunk finanszírozni.

- Nem állom meg, hogy végezetül egy morbid kérdést tegyek fel önnek. Nyilván korai erről beszélni, de mit fog szólni, ha eljön a nap, és mégis a Teremtő elé kerül. Nem fogja restellni magát mindazért, amivel a vallást támadta?

- Szó nincs róla. Ezt a kérdést Bertrand Russell filozófusnak is feltették, és ő azt akarta ott mondani: "Isten, nincs elég bizonyíték, nincs elég bizonyíték!" Nem jönnék zavarba, ha rám szánná az időt, kérdéseket tennék fel az univerzumról és más dolgokról. A vallásos emberek különös feltételezése, hogy Isten elsősorban a belé vetett hitet várja el tőlük. Az az érzésem, hogy ha egyáltalán létezik, képes lenne akár jobban is megbecsülni egy őszinte kétkedőt, aki kiváncsi, értékeli a tényeket, még ha rossz következtetést is vont le belőlük vele kapcsolatban, mint az alázatos, vakon hívőket.

Oxford-London, 2007. szeptember

Richard Dawkins

1946. március 21-én született Kenyában. Nyolcéves korában szüleivel Angliába költözött.

Egyetemi tanulmányait az Oxford Egyetemen végezte, legbefolyásosabb tanára Niko Tinbergen Nobel-díjas zoológus volt. Rövid amerikai "kirándulás" - University of California, Berkeley - után a hetvenes évektől kezdve folyamatosan Oxfordhoz kötődött, előbb a zoológia, majd 1995 óta a természettudomány profeszszora.

Kilenc könyv szerzője, a legismertebbek közül magyarul is megjelent Az önző gén, A vak órásmester, Az ördög káplánja. A The God Delusion több mint egymillió példányban kelt el eddig, fele-fele arányban Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.

Richard Dawkins a Királyi Társaságnak és a Királyi Irodalmi Társaságnak egyaránt a tagja. Több nemzetközi tiszteletbeli doktori cím és számos kitüntetés (Zoológiai Társaság Ezüst Érme, Michael Faraday-díj, Kistler-díj, Shakespeare-díj stb.) tulajdonosa.

A brit közvélemény érdeklődését megragadta, hogy Dawkins professzor immár harmadik feleségével él, Lalla Warddal. A népszerű Doctor Who sci-fi tévésorozat szereplőjével közös barátjuk, Douglas Adams, a Galaxis útikalauz stopposoknak szerzője hozta össze. 1992-es házasságuk óta Ward illusztrálta Dawkins könyveinek többségét.

\'Rá kellett mutatnom arra, mennyire összeegyeztethetetlen a természettudomány és a vallás.\'