A Medián közvélemény-kutatása szerint a Kálmán László nyelvész által kezdeményezett, a Fidesz javaslataival szembemenő népszavazási kérdésekre és az eredeti, a Fidesz által feltenni javasolt kérdésekre is igennel szavazna a lakosság legalább fele, a referendumon részt venni szándékozóknak pedig a nagy többsége.

Nem meglepő, hogy az ellentétes értelmű népszavazásra bocsátandó kérdések egyaránt igenlő válaszokat kaptak a közvélemény-kutatást végző kérdezőbiztosok – mondta a Klubrádió Kontra című műsorában Hann Endre. A Medián közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója szerint ennek oka a kérdések megfogalmazásában rejlik: a megkérdezettek a vonzónak tűnő válaszra mondtak igent mindkét esetben.

Hann Endre hangsúlyozta, az eredményt szerinte nem lehet úgy értékeli, hogy a válaszadók felületesek vagy buták, egyszerűen a „vonzó módon” megfogalmazott kérdésre mondtak igent. Hann Endre szerint az eredmény inkább azt a kérdést veti fel, hogy megtettek-e mindent a politikusok és a sajtó munkásai, hogy a választópolgárok tisztán lássanak az érintett témakörökben, és az azokra vonatkozó népszavazásra felteendő kérdésekre. Erre - ha lesz népszavazás - szerinte még van idő. Kifejezte reményét, hogy addig valódi érveket és ellenérveket hallani és azokat értően megismerni.

A Kontrának nyilatkozó Lővétei István alkotmányjogász szerint, ha a népszavazásra feltett két kérdés logikailag ellentétes és mindkettőre azonosan igenlő vagy nemleges választ ad a szavazó, akkor abból azt a következtetést kell levonni, hogy a választópolgár nem tudta kifejezni akaratát, így a szavazat érvénytelen lesz.

Lővétei István felhívta a figyelmet, hogy lehet olyan megfogalmazás is, ahol az ellentét fennáll, de nem teljesen ellentétes. Példája szerint: ha az egyik válasz szerint a szavazó nem szeretné, hogy privatizálják az egészségügyi intézményeket, a másik szerint pedig arra szavaz, hogy az önkormányzat rendelkezési joga érvényesüljön, arra megoldás lehet, hogy a tulajdonjog megmarad az önkormányzatnál, de valamely szolgáltató szervezetnek megbízást ad az üzemeltetésre. Ebben az esetben megmarad az állami vagy önkormányzati tulajdon, és érvényesül az is, hogy az önkormányzat rendelkezett az intézmény sorsa felett. 

(forrás: Klubrádió)