Az Amnesty International felszólítja a magyar kormányt, hogy Magyarország gazdasági és más egyéb érdekei mellett következetesen képviselje az emberi jogokat is, nyilatkozataiban pedig mind belföldön, mind külföldön tegye egyértelművé az emberi jogok betartásának fontosságát, és ne relativizálja azokat - írta az AI a levelében.

Emlékeztettek arra, hogy a magyar kormánydelegáció szombat óta tárgyal Kínában, s aggodalmukat fejezték ki a küldöttség nyilatkozataival kapcsolatban.

Példaként említették, hogy Daróczi Dávid kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek azt mondta: a kínai alkotmányban ugyan 2004-től szerepel az emberi jogok védelme, azok alkalmazása viszont a helyi kulturális szokásoktól függ. Várkonyi László, a Külügyminisztérium államtitkára pedig a kormányszóvivő kijelentésére az RTL Klubnak úgy reagált, bár fontosak az emberi jogok, a látogatás középpontjában mégsem ezek a kérdések állnak.

A jogvédő szervezet szerint a kormányszóvivő kijelentése relativizálja az egyetemes emberi jogokat, amelyeket nemzetközi törvények és egyezmények írnak elő mind Magyarország, mind Kína számára kötelezően.

A magyar kormány részéről tett nyilatkozatok alárendelik az emberi jogokat a gazdasági érdekeknek, ez pedig ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, és a két ország alkotmányával is - tették hozzá.

Az AI Kínáról készült legfrissebb jelentése arra figyelmeztet, hogy míg a világ figyelme elsősorban a Kínában tartandó 2008-as olimpiával kapcsolatos előkészületekre irányul, addig az ázsiai országban továbbra is folyamatosan megsértik az emberi jogokat. Példaként említették az aktivisták és újságírók elleni igazságtalanságokat, a tárgyalás nélküli fogvatartásokat, a halálbüntetés körüli szabálytalanságokat, valamint a vallási üldöztetést.

"Az emberi jogok ügyében Magyarország álláspontja és gyakorlata is azonos az Európai Unióéval" - tájékoztatta az Amnesty Internationalt saját közlése szerint a Kormányszóvivői Iroda.

Hangsúlyozzák, a kormány által egyetemesnek tartott "emberi jogok és azok érvényesítésének kérdésében nézetkülönbség van a Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság gyakorlata között", annak ellenére is, hogy a kínai alkotmányban egy módosítás után "ma már szerepelnek emberi jogi passzusok".

"Az is látható, hogy a Kínai Népköztársaság jogrendszerének és a gyakorlatának átalakítása, az átalakítás gyorsasága és ütemezése függ a helyi kulturális szokásoktól" - jegyzi meg a közlemény, amely megjegyzi: a problémák megoldását keresve - az új uniós tagok közül egyedüliként - fórumot működtetnek Kínával.

Tájékoztatásuk szerint az emberi jogok kérdésének ügye Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatása során szóba került a kínai alelnökkel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszélések során is, és egyetértettek abban, hogy a kialakult dialógus előremutató, így a párbeszédet folytatni kell.

(MTI)