A jelenleg hatályos jogszabály alapján a bíróság dönthet arról, hogy valakit jogerősen kizár a feltételes szabadlábra bocsáthatóság lehetőségéből, vagyis a köznyelv megfogalmazása szerint tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéli. Ebben az esetben az elítélt haláláig rács mögött marad.

A tárca 2010-től hatályba lépő tervezett módosítása ezt változtatná meg úgy, hogy az érintetteket nem zárná ki a szabadlábra kerülés lehetőségéből.

Kondorosi Ferenc szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés "valójában az Európai Unió számos államában embertelen büntetés". Hozzátette: a büntető politikának egyszerre kell szigorúnak és humánusnak lennie. Az államtitkár szerint szakmai viták folynak az elképzelésekről, amelyeket szélesebb körben jövőre vitatnának meg. "Magam is tisztában vagyok a társadalom életérzésével és a társadalom igazságérzetével és nyilván olyan büntetőpolitikát kell alkalmaznunk, amely a társadalom erkölcsi értékrendjével találkozik" - mondta.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésnél kötelezően bevezetendő 20 év utáni felülvizsgálatról szólva Kondorosi Ferenc azt mondta: nyilvánvalóan változna a jelenlegi feltételrendszer, de a törekvésük az, hogy a mérlegelés lehetőségét törvényi előíráshoz kössék, vagyis a törvény tételesen sorolja fel a szabadlábra kerülés feltételeit.

A büntető törvénykönyv tervezett módosításával kapcsolatban azt mondta: itt az ideje egy új magyar büntetőjogi kódex megfogalmazásának, mert egy büntetőjogi rendszernek mindig reagálnia kell a korra, a társadalom kihívására. Az okok közé sorolta azt, hogy a rendszerváltozás óta a társadalmi életviszonyok, a gazdasági viszonyok megváltoztak és ezzel összefüggésben kiemelte a közbiztonságérzet egyre érzékenyebbé válását.

A módosítás másik okaként említette, hogy a jelenleg hatályos büntető törvénykönyvet mintegy 70 alkalommal módosította a parlament és az Alkotmánybíróság is több mint tízszer helyezett hatályon kívül belőle részeket. Ugyancsak az okok közé sorolta az európai uniós jogfejlődést, amely egyre inkább terjeszkedik és eléri a büntetőjogot is.

A változtatás irányairól szólva felsorolta: a "módosítanunk kell a szabadságvesztés-centrikus gondolkodáson, növelnünk kell az alternatív büntetések alkalmazásának körét, önálló büntetési elemmé kell tennünk a felfüggesztett és a részben felfüggesztett szabadságvesztést, ki kell terjesztenünk a pártfogói intézményrendszert, a közérdekű munkavégzés lehetőségét is növelnünk kell".

A módosítások céljaként azt nevezte, hogy az elkövetőket "megjavítsuk" és munkaképes emberekként illesszük vissza őket a társadalomba.

Az alternatív büntetésekkel kapcsolatban azt mondta: "mindenkit nem kell feltétlenül bezárni" és a törekvésük az, hogy rövid időtartamra senkit ne zárjanak be. Hozzátette: az enyhébb esetekben úgynevezett félig nyitott, illetve nyitott házakat működtetnének. Ez azt jelentené, hogy hétközben egy elektronikus helymeghatározó eszközt - például kar- vagy bokaperecet - viselne az elkövető és dolgozhatna, a családjával lehetne. Hétvégenként azonban börtönbe kellene vonulnia, ahol terápiás, speciális személyiségfejlesztő tréningeken kellene részt vennie.

Mindezzel három-négyezer fővel lehetne csökkenteni a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak számát - mondta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy az erőszakos bűncselekményeket elkövetőket, illetve akiknél indokolt a társadalomtól történő távoltartás, azokat be kell zárni.

A költségekről szólva azt mondta: a technikai eszközök beszerzése pár milliárd forintba kerülne azzal szemben, hogy jelenleg a börtönök fenntartására évente 35 milliárd forintot fordítanak.

A büntetés-végrehajtás adatai alapján jelenleg 11 elítélt tölti büntetését, akiket a bíróság a jogerős ítélet meghozatalakor kizárt a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből. Mellettük egy fogvatartottat őriznek, akit nem jogerősen ítéltek tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre. Többek között a négy nő megölése miatt elítélt "balástyai rém" néven elhíresült Szabó Zoltán és a szécsényi gyermekgyilkosság miatt elítélt Pongrácz Tamács is tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Ugyancsak tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Kaiser Edét a móri bankrablás miatt, az ő ügyében jelenleg perújítási nyomozás van folyamatban.

Fidesz: gyerekgyilkosok és sorozatgyilkosok büntetését enyhítené a kormány

A Fidesz frakcióigazgatója szerint gyerekgyilkosok és sorozatgyilkosok büntetését enyhítené a kormány, vagyis olyan bűnelkövetőket akar rászabadítani a társadalomra, akinek kezéhez számtalan ember vére tapad. A kormány emberi jogokra hivatkozik, de közben megfeledkezik a megölt ártatlanok és a tisztességes állampolgárok emberi jogairól, akik féltik családjukat és a gyermekeiket - írta Répássy Róbert, aki szerint a kormány tervezet intézkedése miatt kiszabadulhatna például a balástyai rém, vagy az a férfi, aki kalapáccsal verte agyon feleségét és gyermekeit.

Répássy Róbert, bár nem nevezte meg, de egyértelműen a Magyar Gárdára utalva azt írta: elképesztő cinizmus, hogy miközben a kormány a minden létező jogi és politikai fegyverét beveti egy olyan törvényesen bejegyzett egyesülettel szemben, amely ezidáig semmilyen jogsértést nem követett el, aközben jelentős mértékben enyhítené a legkegyetlenebb gonosztevőkre kiszabott-kiszabható büntetést.

(MTI)

 

Kondorosi Ferenc