A hatóságok továbbra sem nevezik meg azt a sütőipari alapanyagokat előállító, szegedi céget, amely - vélhetőleg jóhiszeműen - jóval az augusztus eleji guar-gumi-riadó előtt mintegy egy tonna szennyezett guar-gumi felhasználásával több tíz tonna sütőipari alapanyagot (diabetikus sütőipari termékekhez használt lisztet) állított elő és értékesített. Varga László, a diabetikus lisztet értékesítő Diabet Trade Kft. ügyvezetője azonban készséggel megerősítette lapunknak, hogy a Délmagyarország című napilapban tegnap említett terméket cégük adta el mintegy harmincöt pékségnek.

Az élelmiszer-biztonsági hivatal honlapján közzétett adatokból kitűnik: a diabetikus lisztkeveréket kifejlesztő és előállító, szintén szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. és a Diabet Trade Kft. időben jelezte a hatóságoknak, hogy guar-gumit használ. Azonban a kérdéses tételt még márciusban és májusban - tehát legalább két hónappal a szennyezett guar-gumiról érkező első hírek előtt - értékesítették. Az augusztus közepén történt második riasztáskor - amikor a szennyezett indiai tételeket behozó svájci Unipektin AG újabb, korábban forgalomba került szennyezett guar-tételeket azonosított - már nem volt mit visszavonniuk a hatóságoknak.

Az ügyvezető elmondta: az általuk forgalmazott, "köztes terméknek" minősülő liszt negyvenszázalékos arányban van jelen a pékáruban. Szerinte a sütőipari termékhez hozzáadott víz súlyát bekalkulálva, a forgalomba került diabetikus pékáru mennyisége 45-48 tonnára becsülhető. Bár az alapliszthez adott guar-gumi pontos mennyisége gyártási titok, annyit Varga elmondott: a sütőipari termékekben az adalékanyag jelenléte olyan csekély, hogy számításaik szerint a dioxin nem haladhatta meg az egészségügyi határértéket.

A Csongrád Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság vezetője, Szigeti Sándor a Délmagyarországnak a dioxinos guar-gumi felhasználása óta eltelt hosszú idővel indokolta, hogy nem nevezték meg és ezután sem nevezik meg a céget. Másrészt a hatóság nem akart pánikot kelteni - tette hozzá. Az más kérdés, hogy az állat-egészségügyi hatóságok nem mindig így járnak el. A dioxinügyben érintett gyártók szerint a hivatal reakciója kiszámíthatatlan: volt, hogy a veszélyre hivatkozva tudatták a nyilvánossággal, hogy egy bizonyos gyártó terméke szennyezett lehet.

A hazai hatóságok többször leszögezték: a dioxinnal szenynyezett guar-gumit illetően nem lehet közvetlen veszélyhelyzetről beszélni. Az adalékanyagot olyan kis mennyiségben tartalmazzák az egyes élelmiszerek, hogy szennyezettsége esetén is szinte kizárt, hogy a végtermék dioxinszintje átlépje az egészségügyi határértéket. Ilyet nem is találtak - a kimutatott szennyeződés néhány esetben a határérték közelében volt. A határértéket pedig rendkívül alacsonyan szabják meg. Jelenleg testsúlykilogrammonként két pikogramm (a gramm egytrilliomod része) az engedélyezetten bevihető napi mennyiség, azaz egy átlagos, hatvankilós ember 120 pikogrammnyi dioxinmennyiséget vehet fel. Ez megközelítőleg ugyanannyi, mint amennyit a vizsgálatok szerint egy átlagember egyébként is naponta magához vesz pusztán azzal, hogy (szennyezetlen élelmiszert) eszik, iszik és levegőt vesz. Az viszont még nem tisztázott pontosan, hogy a hosszú időn át felhalmozódó, kismenynyiségű dioxin hogyan hat az emberi szervezetben - vélhetőleg ezzel is magyarázható, hogy a korábbi 10 pikogrammos határértéket az utóbbi években két pikogrammra szállították le. A kérdéssel kapcsolatos bizonytalanság is oka lehet annak, hogy a hazai állat-egészségügyi hatóságok (illetve a múlt hét óta a román társszervezetek is) rendre értesítik a lakosságot arról, ha egy cég termékeibe vélhetőleg szennyezett guar-gumi került. A hírbe hozott cégek eddig jókora bevételcsökkenést könyveltek el, s közülük többen pert fontolgattak a hatóság ellen. Úgy tudjuk, pusztán azért nem fordultak bírósághoz, mert az egész guar-gumi-históriának szeretnének mihamarabb a végére jutni. Attól tartanak, még ha pert nyernek is, azzal csak veszíthetnek, ha nevüket az indiai guar-babból készült adalékanyaggal összefüggésben emlegetik.

Szennyezett guar-gumi forgalmazásának, illetve felhasználásának gyanújával eddig 5700 gyártót, illetve forgalmazót ellenőriztek a hatóságok, és 2400 cégnél 1,17 tonna árut zároltak - mondta Süth Miklós főállatorvos a parlament bizottsági ülésén. A termékvisszahívások 478 kiskereskedőt és 156 vendéglátó-ipari egységet érintettek. A hatóság összesen 291 tételt vetetett le a boltok polcairól, 112 tonna menynyiségben. A jelenleg is zajló vizsgálatok szerint 202 magyarországi vállalkozás termékei szennyezettek dioxinnal vagy pentaklórfenollal. (MTI)

Guar-gumis minták