Áfacsökkentés nélkül startol az aszálycsomag
Pontosan még nem tudni, hogy mekkora kárt okozott az aszály, a gazdák sok száz milliárdos elveszett termésről beszélnek, de az uniós szabályok szerint nem az elveszett áru értékét, hanem a kieső jövedelmet kell számolni. Ez viszont arányaiban jóval kevesebb, ugyanis a kisebb termés hatására a termények jelentősen drágultak. Így még olyan termény is, amelyen a termelők többet kerestek, mint tavaly.
A szerdai kormányülésen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszámolt az aszály eddigi hatásairól, valamint az agrártárca már megtett és a tervezett kárcsökkentő intézkedéseiről. A miniszter ezt követően lapunknak elmondta, hogy a korábbi híradásokkal ellentétben egyes élelmiszerek áfájának csökkentése most nem volt téma. Hozzátette: az agrártárca terveit sokan félreértik, félremagyarázzák. Gráf József emlékeztetett arra, hogy a javaslatuk szerint az áfacsökkentés csak akkor kerülhetne napirendre, ha a KSH vásárlói kosarába tartozó élelmiszerek 12 havi átlagos áremelkedése eléri a 20 százalékot. Szerinte ekkor lehetne indokolt olyan alapvető, más élelmiszerek árát is meghatározó termékek 20 százalékos áfáját 5 százalékponttal csökkenteni, mint a tőkehús vagy a liszt. A miniszter elmondta azt is, hogy szakértői szinten a tervet többen nem tartják véghezvihetőnek, véleményük szerint a nagy élelmiszerláncok egyszerűen "lenyelnék" az áfacsökkentés hatását. Gráf József ennél optimistább, kijelentette: az elmúlt időszakban több, korábban megoldhatatlannak tűnő ügyben sikerült a láncok vezetőivel megegyezni, így ha sor kerülne az áfacsökkentésre, akkor ebben az ügyben is meg tudna velük állapodni. Szerinte ugyanakkor az élelmiszerárak átlagos emelkedése nem éri el majd a 20 százalékot, így az áfacsökkentés kérdése nem kerül napirendre.
Gráf József megbízása alapján eddig az Európai Unió magyarországi intervenciós készleteiből 140 ezer tonna kukoricát vásároltak a tárcához tartózó cégek. Amíg az intervenciós magtárakban van kukorica, addig a miniszter által felkért társaságok továbbra is indulnak a tendereken. Az agrártárca felügyelete alá tartozó TIG és Concordia Zrt. az új termésből is vásárol kukoricát. A pontos mennyiségről a miniszter csak annyit mondott, hogy összesen 500-600 ezer tonnás készletet kívánnak felhalmozni. Ekkora mennyiséggel ugyanis az állam már némiképpen szabályozhatja a piacot, kordában tarthatja a hazai takarmányárakat. Gráf kijelentette: az állattartókkal folyamatosan egyeztetnek az árakról, ugyanis a kormány csak olyan áron vesz kukoricát, amilyen áron ezt majd megveszik az állattartók.
Most folyik a brüsszeli jóváhagyása annak a magyar támogatási tervezetnek, amelynek keretében ötéves hitelkeretet kívánnak biztosítani annak a gazdálkodónak, aki az éves takarmányszükségletének felét kívánja megvásárolni. Ezt 50 százalékos kamattámogatással, egy év türelmi idős hitellel akarják segíteni. Azok a termelők juthatnak az állam által finanszírozott kukoricához, akik a szabadpiacon nem tudnak takarmányt szerezni. A Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Terméktanács, valamint a Sertéstartók Országos Szövetsége egyeztetésével közvetítik a takarmányt olyan áron, amin az állam nem kíván keresni.
Az állattenyésztők segítését szolgálja az a jövő héten a kormány elé kerülő csomag, amelynek révén összességében az idén egymilliárd, jövőre hárommilliárd forinttal csökkentik a hatósági állat-egészségügyi díjakat. Ezenkívül az EU jóváhagyására vár az állatjóléti támogatások engedélyeztetése: ezzel kívánják pótolni sertéseknél az állatonkénti 1800 forintos, a baromfiféléknél a kilónként 9,50 forintos régebbi, de már megszüntetett, minőségi termelést ösztönző támogatást.
A miniszter szerint ezek az intézkedések két évre szólnak, ugyanis az aszály hatása ennyi ideig biztos elhúzódik.