Egyelőre találgatni sem érdemes, hogy a közvetlen tárgyaláson mire vehetik rá a közvetítők a kibékíthetetlenül ellentétes álláspontú feleket. A felosztás kizártnak tűnik, Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenségéhez pedig orosz hozzájárulás kellene. Szerbia ezt semmiképpen sem fogadja el, és a jelek szerint azt reméli, hogy a döntést - vagy legalább annak végrehajtását - hosszú időre el tudja halasztatni.

A szerbiai államfő- és önkormányzati választásokat Koszovó miatt máris elhalasztanák, miközben a koszovói albánok a státusvita kellős közepén mindenképpen meg akarják tartani saját parlamenti és elnökválasztásukat.

Úgy hírlik, két ellentétesnek látszó koncepció van a nagyhatalmak körében. Az egyik gyorsítaná a döntést, és Szerbiának a tartomány elvesztéséért cserébe gyorsabb, enyhített feltételekhez kötött EU- és NATO-csatlakozást ajánl. A másik is gyorsabb integrációval kecsegtetné a szerbeket, de az albánokat is, ám az EU-tagság megvalósulásáig félre tenné a státus végleges jogi rendezését. Mindkét ötletnek van magyar "gyökere" is.

Budapest EU-t ajánlana a feleknek

Koszovó státusának rendezésével együtt biztosítani kell Szerbia EU-integrációs jövőjét - mondta lapunknak a magyar álláspontról Udvardi Iván. A külügyi szakállamtitkár, aki a minisztérium politikai igazgatójaként részt vesz a Koszovó körüli nemzetközi egyeztetésekben is, emlékeztetett: - Nem az a kérdés, hogy támogassuk vagy sem Koszovó függetlenségét, hanem az, hogy sikerül-e tartós biztonságot hozó megoldást találni. Ennek egyik feltétele, hogy megegyezés szülessen a nemzetközi közösségben, Oroszországgal is.

Tavasszal, amikor az Ahtisaari-terv megjelent, a magyar miniszterelnök levelet írt az EU vezetőinek: a tartós rendezéshez BT-határozat kell. A másik eleme a levélnek, hogy nemcsak Koszovó státusával kell foglalkozni a rendezésben, hanem ezzel párhuzamosan Szerbia integrációs jövőjével is. Nem elég az EU-n belül egységre jutni Koszovót illetően, hanem egységet kell teremteni Szerbia befogadásáról is, csak így válhat kiegyensúlyozottá az EU álláspontja - és csak akkor érvényesülhet. A harmadik elem természetesen az, hogy Magyarország kiemelt figyelmet fordít a kisebbségek kollektív jogaira. Koszovó ebben az értelemben sem lesz precedens, de magyar külpolitika fő törekvése, hogy a közösségi jogok garantálása politikai rangra emelkedjen, és nem "magyar", hanem európai ügyként.

- Koszovó felosztását a nagyhatalmak összekötő csoportja kizárta, mi is úgy gondoljuk, hogy láncreakciókat indíthatna be a térségben - mondta Udvardi. A december 10-ig tervezett újabb tárgyalási forduló végén elképzelhető: most születik valamiről döntés, de a teljes végrehajtását későbbre halasztják. Magyarország néhány éve felvetette: kezdjen Szerbia és Koszovó párhuzamosan csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Ezt most is aktuálisnak tartjuk. Bár egyoldalú megoldás nagyhatalmi és EU-támogatással végső soron lehetséges, kérdés, mennyire tartós.