A szakértő utalt arra, hogy a nemzetközi egyezmény Magyarországnak 6 százalékos kibocsátás-csökkentést ír elő, ami többszörösen túlteljesül. A túlteljesítés mértéke szén-dioxid egyenértékben kifejezve majdnem megegyezik az ország egy évi teljes  üvegházhatású gázkibocsátásával.

A speciális kvótákra, úgynevezett AAU egységekre váltható kibocsátás-csökkenés állami vagyonnak számít. Az ezzel való  gazdálkodásról kormányrendelet készül, amely várhatóan januárban lép  hatályba - közölte Rábai Mónika.

Kifejtette: törvényi kötelezettség már jelenleg is vonatkozik arra, hogy a megspórolt kibocsátásokból befolyó bevételt támogatásként klímavédelmi beruházásokra lehet csak fordítani. Ugyanakkor ezeknek a támogatásoknak az elköltési szempontjait, vagy a szükséges pályázatokat kezelő szervezet felépítését szabályozni  szükséges.

A szakmai tanácsadó jelezte, hogy a rendelkezésre álló "kiotói egység-vagyonról" az év végéig miniszteri közlemény formájában a tárca rendelkezik. Ekkor dől el, hogy pontosan mennyi kibocsátási egységet kíván eladni Magyarország.

Hozzátette, hogy a magyar kibocsátási jogosultságok iránt több ország is érdeklődik, a tárca reményei szerint még az év végéig egy megkötött üzletről be lehet számolni. Rábai Mónika nem nevezett meg konkrét vevőjelöltet, de azt elmondta, hogy a térség kvótatöbblettel bíró országainál Ausztria, Finnország, Japán és Hollandia is érdeklődik.

Eddig az egész világon csupán egy ilyen üzletet ütöttek nyélbe: Lettország adott el AAU kvótákat Hollandiának. Mivel az adásvétel nem tőzsdén, hanem országok közötti kétoldalú megegyezés alapján zajlik, ezért az üzlet részletei nem nyilvánosak.

Mindez azt is jelenti, hogy más kibocsátási egység-fajtákkal ellentétben az AAU egységeknek nincsen napi árfolyama. Rábai Mónika becslése szerint az AAU-nak 10-20 euró közötti értéke lehet manapság.

A szakértő kitért arra, hogy megfontolandó a megspórolt kibocsátási egységek egy részének "bankolása" a jövőben várható még szigorúbb éghajlatvédelmi kötelezettségek miatt.

Az EU az úgynevezett posztkiotói időszakra, 2020-ig 20  százalékos emisszió-csökkentést vállalt az 1990. évi bázisszinthez képest, a tagállamok közötti tehermegosztásról az év végén kezdődnek csak a tárgyalások. Ha nem is lehet tudni még pontosan, hogy Magyarországnak mi lesz a következő időszakra célszáma, de a jelenlegi csökkentési kényszer többszörösére biztosan számítani kell.

(MTI)