Énekes az üres zenekarból
A karaoke Japánból indult világhódító útjára 1970-ben, s 2003 óta hivatalos világbajnokságot is rendeznek az énekeseknek. Az idei Bangkokban lesz. A szó egy japán öszszetétel: a karappo szóból a "kara" azt jelenti, hogy üres, az "oke" pedig az okesutora, azaz a zenekar szó rövidítése. A karaokét egy Daiskue Inoiue nevű japán zenész találta fel, aki 2004-ben IgNobel-békedíjat (vagyis Bolond Nobelt) kapott, amiért találmányával "teljesen új lehetőséget teremtett az emberek számára, hogy megtanulják egymást tolerálni". A karaoke lényege ugyanis az, hogy bárki felmehet a színpadra, és előadhat egy dalt, még ha nem is tud énekelni. Japánban eleinte az üzletemberek közkedvelt elfoglaltsága volt, de ma már karaokebokszok - telefonfülkéhez hasonló bódék - is vannak az utcán. Európában a kilencvenes években terjedt el és vált rendkívül népszerűvé.
Petrik György azt mondja, neki a karaoke inkább egy jó buli, szórakozás, de amikor elkezd énekelni, nem lehet másra figyelni. Elvis, Szécsi Pál és Máté Péter reinkarnációja egy személyben. Gyerekkora óta dobol és gitározik, de hallás után tanulta a zenét, kottát ma sem olvas. Hét évig dobolt és énekelt az É-trend nevű, funky-rock zenekarban. Szórakozóhelyeken játszottak, felvettek néhány dalt a rádióban, és egyszer eljutottak a Zöld Pardon színpadára is. De szerinte mindez kevés az ismertséghez.
- Amelyik zenekarnak nincs videoklipje a zenetévén, az nem is létezik. A nyári fesztiválokon, ami jó alkalom volna a fiatalok bemutatkozására, évről évre olyanok lépnek fel, akiknek már régen lefőtt a kávé, vagy eljönnek egy marék varázsbabért játszani. Ha egyszer véletlenül bejutottunk a Szigetre, összetehettük a két kezünket, ha délután négykor játszhattunk a Bahia Színpadon.
- Egy zenekar akkor érezheti magát viszonylagos biztonságban, ha a második lemeze is megjelent, és sikeres. Ha még akkor is kíváncsiak rád, már elértél valamit. Ráadásul alig van olyan, aki egy zenekarból meg tud élni, mindenki csinál mellette valami mást. Amikor ment a zenekar, nekem sem volt pénzem. Minden ment a közösbe, abból tartottuk fenn magunkat. A Magyar Rádiónak van egy stúdiója, ahol annak idején nevenincs zenekarok felvehettek három számot. Kétszer voltunk az É-trenddel, egyszer a Woodoo Allen nevű zenekarunkkal. Leadták a számokat, elhangzott velünk egy beszélgetés. Később a szolnoki rádióban, a gödöllőiben, a Magyar Televízióban is szerepeltünk, de ez sem jelent semmit. Hogy zenészként befuss, sokat játszott klip kell.
A karaokeverseny selejtezőjén Gyuri bejutott az 50 legjobb közé, végül második lett. Frank Sinatrától a My Way-t adta elő. (A My Way egyébként nem könnyű dal, a Fülöp-szigeteken, Manilában több karaokebár ki is vette a repertoárjából azóta, hogy a 43 éves Robilito Ortega lelőtte a 29 éves Romy Baligulát, mert az hamisan énekelte, és felszólításra sem hagyta abba.)
- Az egyik első karaokebár Budapesten a Crazy Café volt a Nyugatinál. Eleinte ide jártunk egy barátommal, ma már hetente többször megyek. De vannak más helyeink is, jól ismernek minket.
Sokan begyakorolnak otthon egy számot, mások egyszerűen kiválasztanak valami ismert dalt, felmennek a színpadra, aztán lesz, ami lesz. Ha hasonlít az előadás az eredetire, az jó, de csinálhatsz mást is. A My Way-t például egészen másképp énekeltem, mint Sinatra. Nem mondom, jó lett volna elmenni Bangkokba, de ezt is megpróbáltam. Azóta már szerveztek nekünk egy fellépést, duettet fogok énekelni egy szintén döntős lánnyal.
Gyuri tele van tervekkel, új zenekart szervez, zenét, szöveget ír, kitartóan munkálkodik az Axl Rose-projekten. Talán egy megfelelő ember felfedezi majd, és készít neki egy videoklipet. Különben is - ahogy ő mondaná - Axl Rose-nak már régen lefőtt a kávé.