Bojkott Magyarországon - Magor ugar
Termékek, cégek, iparágak, sőt teljes országok elszigetelésére alkalmas lehet a bojkott - mármint fejlett demokráciákban. Magyarországon legfeljebb a győri keksz, vagy a Rába habzása vehet rá tömegeket erre.
Kit és hogyan büntessen a fogyasztó, ha politikai elégedetlenségének kíván hangot adni? A kérdésre az amerikai multik már régóta ismerik a választ. Nyugaton bevett eszköz ugyanis a közvetett bojkott, vagyis az, amikor egy ország vagy annak politikája elleni tiltakozás egy-egy szimbolikus és/vagy stratégiai fontosságú cég termékeinek bojkottálásában nyilvánul meg. A "pénzükkel szavazó fogyasztók" ma már nemcsak tőkeerős cégeket fenyegethetnek, hanem rajtuk keresztül kormányokra is nyomást gyakorolhatnak (jó példa erre a Dániában közölt Mohamed-karikatúrák miatt kirobbant botrány: a muszlim világban kihirdetett bojkott hatása már Dánia GDP-jében is kimutatható).
"A választott iparág vállalatai kötődjenek erős üzleti és/vagy pénzügyi szálakkal az ország kormányához, és legyenek abban a helyzetben, hogy érezhető nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra!" - ezt ajánlja a Tudatos Vásárlók Egyesületének bojkottszervezési kézikönyve azoknak, akik egy állam politikája ellen kívánnak tiltakozni. A bojkottmozgalmak hatékonyságát a szakirodalom épp ebben látja: gyors profitcsökkenést eredményezhet, erőteljesen rombolhatja az adott márka, cég imázsát - s ha az adott cég nemzetgazdasági szempontból jelentős, akkor a kormány döntéseire is kihathat, vagyis: működhet a közvetlen bojkott intézménye.
Rendszeresen és tudatosan megtagadni az együttműködést valamely intézménnyel - erre tömegeket rábírni persze nem könnyű feladat. Ehhez többnyire egy gyarmatosító, vagy más módon elnyomó hatalomra van "szükség" - legalábbis a sikeres nemzetközi akciók jelentős részben "kizsákmányolók" ellen indultak. Az Egyesült Államokban már a XVIII. században bojkottálták a brit gyarmattartók áruit, miként Mahatma Gandhi felhívására tették Indiában, kétszáz évvel később. Az 1960-as években a dél-afrikai apartheid elleni tiltakozásul bojkottálták világszerte az országban termelő vállalatok termékeit - amit Nelson Mandela később az elnyomó rezsim bukásához vezető legjelentősebb lépésnek nevezett.
A sikeres nemzetközi megmozdulások sorában említendő, hogy immár nem dolgoztatnak kínai gyerekeket a Nike feldolgozóüzemeiben, a halászmultik sem gyilkolnak annyi delfint, mint azelőtt, és Franciaország is korlátozta atomkísérleteit a bojkottakciók közvetlen, vagy közvetett következményeként.
Magyarország is előszeretettel küzd a "kizsákmányolók" ellen. Emlékezetes Orbán Viktor Fidesz-elnök korábbi felhívása a magyar termékek vásárlására, vagy a szintén Orbán által életre hívott polgári körök azon elképzelése is, hogy csak a jobboldali üzletek, cégek szolgáltatásait vegyék igénybe (e tervről a Népszava 2003 januárjában számolt be). Az azóta gárdistafővezérré avanzsált színész, Usztics Mátyás 2003-ban hirdette meg hasonló céllal a Magor mozgalmat (Vásárolj Magor terméket!). Ez sem új jelenség persze, hiszen már Kossuth Lajos Védegyletének tagjai is vállalták: nem vásárolnak külföldi iparcikket.
Magyar vagy külföldi - nem mindig számít a termék eredete. A nemzeti hovatartozástól függetlenül "büntették" az idén nyáron tartott homoszexuális fesztivált szponzoráló cégeket az ifjú kereszténydemokraták, s a Civil Jogász Bizottságot sem érdekelte különösebben, hogy a vevőket biztonsági okokra hivatkozva vegzáló Auchan beszállítói magyarok.
Magyarországon a politikai tiltakozó akcióknak kevés (mérhető) sikerük volt - hiszen a jelek szerint az Auchan túlélte a megpróbáltatást, de a Hír TV sem ment csődbe a baloldali, illetve az MTV Napkelte című műsora sem a jobboldali politikusok távolmaradása miatt. Az Országgyűlés is "működött" ellenzék nélkül az Orbán-kormány időszakában, s a Gyurcsány Ferenc beszédeinél kivonuló fideszesek hiánya sem okozott működési zavarokat.
A civil jog-, környezet- és fogyasztóvédők bojkottfelhívásai közül azonban jó néhány kézzelfogható eredménnyel szolgált - de legalábbis mérhetővel. A Győri Kekszgyár bezárása elleni bojkott 2001-ben például tízszázalékos forgalomcsökkenést okozott a Danone-nak. Ugyanebben az évben szüntette meg kedvezményes internetcsomagját a Matáv - az ezt követően indult internethasználati bojkott miatt tizenhárom százalékkal csökkent a Matáv érdekeltségébe tartozó origo.hu forgalma.
A legutóbbi civil kezdeményezés a Rába folyó szennyezése, illetve a heilingenkreuzi szemétégető építése miatt indult. Egyelőre nem tudni, milyen károkat okozhat a Bécsi kapu jelképes bezárása a budai Várban (az arra közlekedőkön kívül), vagy a bécsi szelet rántott húsra magyarítása az étlapokon. Mindenesetre eddig ötezer magánszemély és csaknem félezer szervezet csatlakozott az osztráktermék-bojkotthoz, így ennek előbb-utóbb talán már érzékelhető gazdasági kihatásai is lehetnek.
