Csendes készenlét az évfordulón
Politikai jellegű készülődés tapasztalható, a tavaly őszi események évfordulójához kapcsolódó komolyabb atrocitásra irányuló kezdeményezésről viszont nem tud Szilvásy György titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. A rendőrségnek szintén nincs információja arról, hogy bárki országos demonstrációra, esetleg valamilyen rendzavarásra készülne - közölte érdeklődésünkre Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese.
Szeptember 15-ére két jól elhatárolt budapesti helyszínre - a Várba és a Hősök terére - érkezett bejelentés, 17-én pedig egy kisebb csoport kíván végigvonulni a főváros egy részén. A Kossuth téren viszont nem lesz tüntetés, mert azt a helyszínt 15-én és 16-án a tanévnyitó fesztivál, 17-én és 18-án pedig egy kézilabdagála céljára foglalták le.
Egyelőre semmilyen adat nem utal rá, hogy a bejelentett demonstrációkhoz kapcsolódóan további tiltakozó akciókra kellene számítani, ezért nincs olyan helyzet, amely rendkívüli készenlétre adna okot - hangsúlyozta Szabadfi Árpád. Így a közterületeken csak a megszokott rendőri jelenlétre lehet számítani, és a demonstrációkat is csupán a feltétlenül szükséges létszámmal biztosítják. A főkapitány-helyettes leszögezte: a rendőrség nem készül semmilyen rendkívüli eseményre, és nem tart erődemonstrációt. Azt azonban kijelentette, hogy bármilyen jogsértés esetén határozottan beavatkoznak, és ha valamilyen váratlan esemény következne be, az erők megfelelő átcsoportosításával képesek lesznek úrrá lenni a helyzeten. - Ám történjék bármi - tette hozzá -, gumilövedéket annak ellenére sem alkalmaznánk, hogy a tiltásáról rendelkező jogszabály csak a jövő januárban lép hatályba.
Az illetékesek tehát egyelőre optimisták, de a televízió ostromára, majd az azt követő zavargásokra tavaly szeptemberben sem számítottak. Igaz, a tiltakozást - majd a tüntetésekhez kapcsolódó utcai randalírozást - akkor a miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése váltotta ki, arra pedig nem készülhetett fel senki. Most alapvetően más a helyzet, hiszen az évfordulóval kapcsolatban a titkosszolgálatok és a rendőrség is megteheti a szükséges intézkedéseket. Nyilván meg is teszi, bár erről egyelőre mindenki hallgat. Mindazonáltal tény, hogy a tömegoszlatáshoz szükséges eszközöket azóta kicserélték, és az akkori rendőri vezetők közül szinte senki nincs már hivatalban.
Az őszi események megítélése azóta is ellentmondásos. A Gönczöl-bizottság szerint a zavargásoknak alapvetően korábbra visszanyúló politikai okai voltak, a Morvai Krisztina nevéhez kapcsolt civil tényfeltáró bizottság jelentése viszont kizárólag a rendőri túlkapásokra koncentrált. Ami tény: a tavalyi zavargások résztvevői közül - a korábbi híradások szerint - 313 személy és 13 rendőr ellen indítottak eljárás. Az eredmények eddig legalábbis ellentmondásosak, ráadásul a legdurvább esetek felelőseit - például a tévé ostromának főszereplőit - a rendőrség máig keresi.
Szabálysértési és a büntetőeljárások egyaránt indultak. A PKKB-ra kilencven szabálysértési ügy érkezett, többnyire rendzavarás és garázdaság miatt. Az esetek egyharmada megszüntetéssel végződött, jobbára bizonyítottság hiányában. A rendőrök vallomásai is ellentmondásosak voltak, nem ismerték fel az állítólagos elkövetőt, vagy a térfigyelő kamerák, illetve a televíziók felvételei cáfolták az ő verziójukat.
Más esetekben a bíróság a szabálysértési eljárásban megállapította ugyan az elkövető felelőségét, ám különféle enyhítő körülményekre hivatkozva elegendőnek tartotta a figyelmeztetést. Néhány napos elzárást csak kivételesen alkalmaztak.
Ami a büntetőügyeket illeti: gyorsított eljárásban a büntetőügyeknek csak töredékét tárgyalták, és 15 személyt vontak így felelősségre hivatalos személy elleni erőszak, rongálás vagy garázdaság miatt. Büntetésként a bíróságok letöltendő és felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy pénzbüntetéseket szabtak ki. Ezen ügyek nagy részében a másodfokú eljárás még folyik. A "rendes" - nem gyorsított - ügyek között a PKKB-ra eddig 35 vádirat érkezett, amely 72 embert érint. Ugyanakkor hat ügyben 13 rendőr ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, egy esetben jogtalan elsajátítás miatt nyújtottak be vádiratot. Valamennyi büntetőügy kapcsán elmondható, hogy a vádiratok csak a közelmúltban érkeztek meg a bíróságra, így az ügyek egy részében még csak egy-egy tárgyalást tartottak, vagy épp csak kitűzték a tárgyalási napokat.
