Már a felvételinél elkezdődik: a leghamarabb az interneten lehet megnézni, hogy a jelentkező bejutott-e a kiszemelt egyetemre vagy főiskolára. Igaz, hagyományos levél formájában is jön értesítő, de arra heteket kell várni. Az első beiratkozás még papíron zajlik: a gólyák ekkor a tanulmányi osztályok, illetve a felsőbb éves hallgatók segítségével töltik ki leckekönyveiket, illetve az egyéb dokumentumokat.

- Később azonban számítógép és internet nélkül "meghalsz" - mondja Nóra, az ELTE harmadéves hallgatója, aki már az első szemeszterben vett is egy laptopot, és előfizetett széles sávú internetre.

A legtöbb hallgató hamar belátja, hogy szüksége van számítógépre: ma már ez alapvető tartozéka az egyetemistalétnek. És nem csak azért, mert a kurzusokat csak az interneten keresztül lehet fölvenni. Az talán még megoldható lenne az egyetem számítógéptermeiben. Igaz, Nóra azt mondja: nem ismer senkit, aki bejutott volna beiratkozási időszakban a számítógépterembe. A nagyobb egyetemeken ugyanis több száz hallgató jut egy-egy számítógépre. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán például 291, a Miskolci Egyetem bölcsészkarán pedig 272 hallgató osztozik egy-egy számítógépen. A kisebb intézményekben valamivel jobb a helyzet: többnyire csak alig egy tucat hallgatóval kell küzdeni a gépért. A Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karán például 11 hallgató jut egy számítógépre. Tudják ezt az intézmények is - megpróbálják mérsékelni a számítógéptermek túlterheltségét: egy-egy évfolyam más-más napokon jelentkezhet az órákra, a vizsgákra.

A másik megoldás az internet-kávézó volna, ahol meglehetősen sok pénzt kellene otthagyni a hallgatóknak. Hiszen ma már egyetlen dolgozatot, házi feladatot, prezentációt sem fogadnak el kézzel írott formában. A hivatalos ügyeket is elektronikus úton lehet intézni, sőt, a hallgatóknak személyre szabott oldaluk is van. Ez egyfajta elektronikus akta: itt találnak meg minden információt a tanulmányaikkal kapcsolatban.

Aki teheti, vesz magának számítógépet. Persze, nem mindenkinek telik rá, hiszen egy jobb darab legalább 150-200 ezer forint, a kedvezményes vásárlási lehetőség, a Sulinet Expressz program pedig megszűnt.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) érzékeli a problémát. Tavaly ősszel elő is álltak a "laptop 100-ért" konstrukcióval. Ennek az lett volna a lényege, hogy a hallgatók hitelből, napi 100 forintos törlesztéssel juthattak volna géphez. A tanulmányok végére így ki is fizetik a vételárat. - A tervekből azonban nem lett semmi - mondja Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke. Nem találtak ugyanis finanszírozó bankot. A probléma megoldásáról azonban nem tettek le: tavasszal a felsőoktatási intézményekkel közösen szeretnének kedvező konstrukciót kitalálni. Elképzelhető például, hogy a kiemelkedő ösztöndíjas hallgatók ne pénzben, hanem számítógépben kapják meg juttatásukat. Egy 50 ezer forintos ösztöndíj például 60 ezer forintot érne laptop vásárlásakor. De, mint Miskolczi megjegyezte: az is előrelépés volna, ha nagy tételben tudnának számítógépeket beszerezni.